odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG
CORVIN 14h-


HÍREK
A Művész moziban található tékánk augusztus 31-ig zárva tart
A kalózok vittek mindent az észak-amerikai mozikban
Cannes - A svéd Ruben Östlund The Square című alkotása kapta az Arany Pálmát
Artmozik Éjszakája május 12-én, pénteken
Meghalt Usztics Mátyás színész, rendező
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Megkérdeztük  
"A történetet a mélyben élők nézőpontjából meséljük el, nem a csúcson elhelyezkedőkéből"
2009. április 9. | 01:04

Április 9-tól látható a magyar mozikban Matteo Garrone számtalan díjat nyert filmje, a Gomorra. A Roberto Saviano azonos című, és nálunk is megjelent könyve alapján készült film a nápolyi alvilág bugyraiba vezet minket,nyers és kíméletlen hitelességgel. A rendezővel az Ioncinema munkatársa, Benjamin Crossley-Marra készített interjút tavaly októberben a New York-i Filmfesztiválon, a film amerikai bemutatója alkalmából.

Benjamin Crossley-Marra: Múlt héten számolt be róla a New York Times, hogy a nápolyi rendőrség  a Camorra több mint 300 tagját tartóztatta le. Hogy érzi, felfogható ez valamiféle válasznak a hatóságok részéről Roberto Saviano könyvére, illetve az Ön filmjére?

Matteo Garrone: - A könyvnek és a filmnek egyaránt szerepe volt abban, hogy végre a széles köztudatba is eljutott, mi történik Nápolyban. Azt hiszem, a könyv és a film ugyanolyan fontos és értékes eszköz volt, hogy a közvélemény jobban megértse, mi is zajlik a szervezeten belül. De hogy őszinte legyek, azt hiszem, valójában csak nagyon vékony vonal választja el egymástól azt, amiről a rendőrség a saját állítása szerint tud, és amivel kapcsolatban úgy tesznek, mintha nem lenne róla tudomásuk. A személyes véleményem az, hogy ezek a mostani rajtaütések elég felületesek. A Camorra problémáját nem lehet pusztán letartóztatásokkal megoldani. Belülről kell megküzdeni a problémával. A Camorra problémáját csak tovább szítja a munkanélküliség, az oktatás hiányosságai, és Nápoly kapcsolata Olaszország többi részével. Az egész terület egyetlen szürke, átmeneti zóna, ahol a törvényesség határai elmosódtak. A Camorra azért olyan erős, mert az emberek között élnek, úgyhogy a probléma megoldásához együtt kell működni az emberekkel. A filmem fő célja az, hogy megmutassa, hogyan élnek az emberek ebben a rendszerben, és hogy miként próbálnak ilyen körülmények között is küzdeni a túlélésükért.

Crossley-Marra: - A film alapjául szolgáló könyv szerzője jelenleg rendőri védelem alatt áll. A produkciót, vagy Önt, személyesen érte bármiféle fenyegetés?

Garrone: - Nem, mivel a film kicsit más nyomvonalon halad, mint a regény. A könyv konkrét személyeket nevez meg, és mutat ujjal rájuk. Az én filmem viszont inkább azokat az univerzális témákat és helyzeteket mutatja meg, amiken az ezen körülmények között élő emberek keresztülmennek. Ezt a filmet azok segítségével készítettem, akik ott élnek, és olyanokkal, akik valamilyen módon kötődtek ehhez a rendszerhez. Úgyhogy ez a film inkább a Camorráról szól, és nem annyira a Camorra ellen protestál. Belülről akartam megmutatni a szervezetet, és hagyni, hogy az emberek maguk foglaljanak állást és ítélkezzenek. Nem akartam eljátszani a bíró szerepét. Csak a karakterek sorsát követtük, és megpróbáltunk olyan filmet forgatni, ami különbözik az összes eddigi maffiafilmtől.

Crossley-Marra: - A helyiektől kapott segítséget?

Garrone: - Természetesen, nagyon kedvesek és odaadók voltak. A Camorra egyik fő jellemzője, hogy egy nagyon zárt rendszert alkot. Az emberek nem tudják, mi történik belül, bentről pedig nem igazán látják, mi zajlik odakint. Úgyhogy amikor forgatni kezdtünk, olyan volt, mintha a cirkusz érkezett volna meg a városba. Néhány hónapig ott maradtunk, a helyiek pedig nagyon örültek, hogy megmutathatták, hogyan is élnek, és hogy beszélhetnek nekünk a sorsukról. A másik dolog, hogy nincsenek teljesen tisztában vele, milyen körülmények között élnek, úgyhogy azt sem értik teljesen, mit jelent valójában egy film. Fogalmuk sincs, mennyien látják majd ezt, vagy hogy mekkora sikerre számíthat.

Crossley-Marra: - A filmet már bemutatták Olaszországban?

Garrone: - Igen, májusban volt a hazai premierje, a Cannes-i Fesztivál után. Hatalmas sikere volt, amire ráadásul egyikünk sem számított. Olyan népszerű volt, mint mondjuk az Indiana Jones. Pedig nem könnyű a film, úgyhogy ezért is lepődtünk meg rajta. Egyébként olasz felirattal kellett ellátni a filmet odahaza is, mert a déli nyelvjárást nagyon nehéz megérteni. Mintha egy teljesen másik nyelv lenne. És sokat segített az is, hogy korábban a könyv is nagyon sikeres volt.

Crossley-Marra: - Mit gondol, elképzelhető, hogy esetleg maga a Camorra is büszke lehet a filmre?

Garrone: - Nem tudom, komolyan. Mindenesetre a film nem fest túlzottan pozitív és dicső képet. A történetet a mélyben élők nézőpontjából meséljük el, nem a csúcson elhelyezkedőkéből. Nem a górékról, a vezetőkről szól, vagy a nagyfőnökökről. Az igazi nagykutyákat nem érdeklik azok az emberi konfliktusok, amik a filmben megjelennek.

Crossley-Marra: - A filmnek nagyon egyedi a képi világa. Beszélne egy kicsit erről?

Garrone: - A lehető legegyszerűbb módon akartam felvenni a filmet. Azt akartam, hogy úgy érezzék a nézők, mintha ők is ott lennének. Azt akartam, hogy ők is ugyanazt érezzék, mint én, a forgatás alatt. Úgyhogy kézikamerát használtunk, hosszú felvételekkel operáltunk, és nem használtunk zenét. A filmben hallható összes zene olyan, ami az adott jelenetben magában is hallható. Körülbelül három hónapig dolgoztunk a  színészekkel, akik a helyi színitársulatokból jöttek, úgyhogy mindannyian elég jól ismerték a Camorrát. Érdekes volt a karakterek és az azt játszó személyek közötti kapcsolat.

Crossley-Marra: - Mi a következő filmterve?

Garrone: - Jó kérdés, még nem tudom. Valami mást szeretnék készíteni, talán egy vígjátékot. Valami olyat, amiben egy kicsivel több a remény. De most még tényleg nem tudom. Nagyon örülök a film kedvező fogadtatásának, mert nagyon sok lehetőség előtt nyitott meg ajtókat.

Crossley-Marra: - Nem szeretne eljönni Amerikába, és ott dolgozni?

Garrone: - Nem tudom. Találkoztam pár stúdió képviselőjével, akik személyes filmeket szeretnének készíteni. Független stúdiókról van szó, nem hollywoodiakról. Úgyhogy a lehetőségem megvan arra, hogy átmenjek, de minden attól függ, milyen a felkínált projekt. Ha találok valamit, ami tényleg érdekel, eldöntöm, szeretnék-e odaát dolgozni.
Crossley-Marra: - Kik azok az amerikai rendezők, akiket kedvel?

Garrone: - Nos, az összes olyan rendezőt szeretem, akik jól bánnak a képekkel. Kedvelem David Lynch-et, a Coen testvéreket, Tim Burton-t és Paul Thomas Anderson-t is. Rengeteg nagyszerű direktor van az Egyesült Államokban, és biztos, hogy most kihagytam néhány nagyot közülük. De a Gomorrára a legnagyobb hatással – Scorsese mellett – nem egy maffiafilm, hanem egy háborús tematikájú alkotás volt, mégpedig Roberto Rossellini műve, a Paisa. A filmben hat történetet látunk, melyek mindegyike a második világháború alatt játszódik. Mindegyik epizód Olaszország másik részén készült. Igazán szeretem Rosellinit, mivel ő anélkül csinált filmet, hogy bárki felett ítélkezni akart volna. Egyszerűen csak követte a karakterei sorsát, és számomra ez nagyon meggyőző, szimpatikus és követendő leckének bizonyult. Ha Nápolyról készítesz filmet, nagyon könnyű beleesni a klisék csapdájába, de mégis meg kell tanulnod, hogy a lehető legobjektívabb módon állj a témához.

Crossley-Marra: - Általános panasz az amerikai filmkészítők részéről, hogy a stúdiók döntéshozói mindenre, még a kreatív részekre is kiterjedő ellenőrzést szeretnének elérni a filmek esetében.  Olaszországban mi ezzel a helyzet?

Garrone: - Itt, Olaszországban a legtöbb filmes cég egyben a televíziótársaságok számára is dolgozik. A televízióroppant népszerűségnek örvend, miközben észrevehetően és kimutathatóan egyre kevesebb a film. Mindig is arra törekedtem, hogy rátaláljak a magam útjára. Az első három filmemnél megadatott a lehetőség, hogy magam finanszírozzam őket, nagyon alacsony költségvetésből. Ebből tudtam a legtöbbet tanulni. Aztán találkoztam Domenico Procaccival, aki a Fandangónál dolgozik producerként, és ő biztosította a következő három filmem anyagi fedezetét, amik már magasabb büdzséből készültek. Mindig jó kapcsolatot ápoltam a producerekkel, leginkább azért, mert korábban én is az voltam. Tudom, hogyan és mire kell költeni a pénzt. Úgyhogy mikor valamit kérek, Procacci tudja, hogy tényleg szükségem van rá. Egy tehetséges filmkészítőnek tudnia kell, mi kell neki igazából. Mindent nem kaphatsz meg. Úgyhogy semmi okom a panaszra, de hogy őszinte legyek, nem igazán tudom, a többi olasz rendező esetében mi a helyzet. Havonta csak három vagy négy filmet látok.

Grossley-Marra: - Utolsó kérdésem: hatalmas Massive Attack-rajongó vagyok, és nagyon tetszett az a szám, aminek ők voltak a producerei, és ami a stáblista alatt hallható. Kiadják a filmzenét?

Garrone: - Igazság szerint pont ma jönnek, hogy megnézzék a filmet. Először látják a kész filmet, úgyhogy nagyon izgulunk. Nagyon szeretnénk, hogy megjelenjen a zene, bár nem vagyok benne biztos, hogy az az Egyesült Államokban is kapható lesz majd. De Ön biztosan kap majd belőle egy tiszteletpéldányt!



További ajánlatunk
"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!"
2012. december 28. | 16:12

December 20-tól játsszák a magyar mozik a Pi élete című filmet. A The Times a film alapjául szolgáló regény írójával, Yann Martellel beszélgetett. A sikerkönyv írója elmeséli, hogyan lett regényéből az év egyik legjobb filmje úgy, hogy senki sem tett volna nagy téteket annak elkészülésére.
"Ez a legrémisztőbb svéd termék az ABBA óta"
2010. július 19. | 16:07

Július 8-án került a magyar mozikba A tetovált lány című film, amely Stieg Larsson Milennium-trilógiájának első kötetéből készült. Svédorszégban időközben elkészült a másik két kötet filmváltozata is, amerikában pedig már a remake-et tervezik. A rednezővel, a dán Niels Arden Oprevvel az RTÉ Ten munkatársa, Harry Guerin beszélgetett.
"Egyből a gyerekkori emlékeim jutottak eszembe"
2009. július 18. | 15:07

Július 2-án mutatták be a magyar mozik a svéd Tomas Alfredson Engedj be! című filmjét, melyet a magyra közönség már láthatot a tavalyi Titanic filmfesztiválon, és mely elkészülte óta több mint félszáz díjat nyert, szerte a világon. Az eredeti könyvből, John Ajvide Lindqvist nemsokára magyarul is olvasható regényéből hamarosan amerikai feldolgozás is készül, melyet a Cloverfield rendezője, Matt Reeves jegyez majd. A svéd direktorral az IFC.com munkatársa, Aaron Hillis készített interjút.
"A történetet a mélyben élők nézőpontjából meséljük el, nem a csúcson elhelyezkedőkéből"
2009. április 21. | 22:04

Április 9-tól látható a magyar mozikban Matteo Garrone számtalan díjat nyert filmje, a Gomorra. A Roberto Saviano azonos című, és nálunk is megjelent könyve alapján készült film a nápolyi alvilág bugyraiba vezet minket,nyers és kíméletlen hitelességgel. A rendezővel az Ioncinema munkatársa, Benjamin Crossley-Marra készített interjút tavaly októberben a New York-i Filmfesztiválon, a film amerikai bemutatója alkalmából.
"Aloysius nővér nem a papokkal harcol, hanem a jövővel"
2009. április 9. | 01:04

Március 19-én mutatták be a magyra mozik a Kétely című filmet, melyet idén 5 Oscar-díjra jelöltek, a négy színészi kategória mellett a legjobb adaptált forgatókönyvért is. John Patrick Shanley saját korábbi színdarabjából írta a forgatókönyvet, és rendezte meg a filmet - Shanley egyébként utoljára 1990-ben rendezett filmet, a Joe és a vulkánt. Az író-rendezővel az IFC.com munkatársa, Stephen Saito készített rövid interjút.
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink