odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG nyitva Mihály


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Megkérdeztük  
Schell Judit interjú
2009. április 9. | 01:04

Schell Judit, generációjának egyik legjobban foglalkoztatott színésznője. Vidám, energikus nő, tele temperamentummal, életkedvvel.

Schell Judit, generációjának egyik legjobban foglalkoztatott színésznője. Vidám, energikus nő, tele temperamentummal, életkedvvel. Szeptember óta a Nemzeti Színház tagja, így az interjú erejéig lehetőségem volt hátulról is szemügyre venni a bár fiatal, de sok vihart megélt épület belsejét. Csupa pompa, csupa esztétikum. Kényeztetik a színészt, persze ez rájuk is fér. Judit öltözője otthonos és egyben ízléses is. Hellyel kínál, aztán nekifutunk.

H: Muszáj a Sorstalansággal kezdenem, mert amikor a szerkesztői ülésen bedobtam a neved, óriási örömujjongás volt. Filmes site vagyunk, így hát persze, hogy mindenki tudni akar mindent. Na szóval! Hogy kerültél a produkcióba? Válogatásra jártál, rosták voltak?
J: Nem.

H: Ez azt jelenti, hogy Koltai Lajos, téged akart „első körben” a mostoha anya szerepére?
J: Valószínűleg fényképeket nézegetett és megtetszettem neki. De az tény, hogy mindenféle meghallgatásból kimaradtam. Egyébként az is lehet, hogy a Sutyi (Koltai Lajos) a felnőtt színészeket, otthon az íróasztal mellől választotta ki.

H: Én erre azért büszke lennék!
J: Az is vagyok. Főleg azért mert volt egy régi álmom, hogy lesz egyszer majd egy filmrendező – mert ugye most a casting-ok világát éljük, most ez a divat -, szóval, hogy lesz egy rendező, aki személy szerint engem akar a filmjébe, és nem kell mindenféle megalázó szereplőválogatáson részt venni. És akkor egyszer csak álltam otthon a konyhában, ahogy ez a mesékben meg van írva…

H: … és csörgött a telefon?
J: Bizony csörgött és bemutatkozott egy férfihang, hogy őt Koltai Lajosnak hívják, látott a Radnótiban, a Három nővérben, és szeretné, ha én játszanám a mostoha anya szerepét a Sorstalanságban.

H: …kagyló ki a kézből?
J: Kagyló ki, fakanál le! (nevetünk) Aztán mondta, hogy szeretne velem találkozni. Kérdeztem, hogy ez egyfajta casting lenne, de megnyugtatott, hogy nem csak azt szeretné, hogy beszélgessünk, hogy ismerjük meg egymást. Elmentem a találkozóra, ahol elmondta, hogy az alapján választott ki, amit a színpadon látott. Hogy szerinte alkalmas vagyok erre a szerepre, és kellően érzékeny is, egyszóval megbízik bennem teljes mértékben. Igazán felemelő pillanat volt.

H: Koltai Lajos rendezőként most debütál, ugye. Milyen vele dolgozni? Van egy konkrét koncepciója, amit ha törik, ha szakad végigvisz, vagy engedi a színészeket improvizálni?
J: Nagyon erős koncepciója van. Nagyon tudja, mit akar. Hogy milyenek legyenek a különböző beállítások, hogy a színészek mit játszanak, és hogyan. Olyan istenien telt az idő a forgatáson! Kultúráltan és koncentráltan. Volt idő külön arra, hogy a Sutyi leüljön a színészekkel beszélgetni. Egyébként nem is játszottam még filmben ilyen figurát, aki hasonló érzékenységgel bír, akiben ekkora mélységek lakoznak. Olyan volt, mintha színházban játszottunk volna. És nem csak a felvétel ideje alatt, hanem amikor átállás volt, akkor is megteremtették azokat a körülményeket, hogy a színészek ugyanabban a koncentrációban tudjanak maradni.

H: És úgy érzed ezért a hangulatért a Koltai a „felelős”?
J: Mindenképp! Azt mondják a Szabó István-forgatásokon is hasonló a miliő. És ugye ők meglehetősen sokat dolgoztak együtt.

H: A főszereplő „kisrác” körüli mizériához mit szóltál?
J: Ezt az egészet a média fújta föl. Egy nagyon kedves 12 éves kisgyerekről van szó, aki teljesen normális, aki nincs megfertőzve semmivel. Ezért sem akarták, hogy szétszedjék őt a különböző újságok meg a tévétársaságok. Ez neki egy rendkívül strapás meló, nem kell, hogy folyton zaklassák.

H: Tavaly szerződtél a Radnótiból ide a Nemzetibe. Fájó dolog volt, vagy már itt volt az ideje?
J: Már itt volt az ideje. Nyolc évig voltam ott, és úgy a hetedik táján kezdett birizgálni valami.

H: Pedig remek szerepeket játszottál!
J: Nagyon jó dolgom volt, de szerettem volna már egy kicsit kikacsintani. Új emberekkel dolgozni, új tekintetekbe nézni esténként, persze úgy, hogy közben megmaradok a Radnótiban. Aztán jött a Jordán felkérése, ami újnak, frissnek és fölöttébb izgalmasnak tűnt és nem bántam meg. Ráadásul vendégként visszajárok a Radnótiba. A Bástyasétány és a Kripli még mindig műsoron van.

H: Ezek szerint van munkád rendesen. Hogy tudod ezt összeegyeztetni azzal, hogy van egy hiper eleven, kilenc és féléves kisfiad?
J: Eleinte nehéz volt. Nem tudtam például, hogy mit kell csinálni olyan esetekben, amikor próbám lenne, de Lackó beteg. Emlékszem, a Varázsfuvolát próbáltuk és Lackó belázasodott, de nem tudtam otthon hagyni, mert nem volt babysitter, a bölcsödében meg betegen nem vihettem. Ott tologattam a babakocsit a színház előtt, és teljesen kétségbe estem, mert nem tudtam, hogy mit kell ilyenkor tenni. Hogy otthon maradhatok, vagy vigyem be? Totál káosz. Aztán megjelent a Gárdos, a darab rendezője és megkérdezte, hogy: „Hát Te mit csinálsz itt?”. Mondom: „Beteg a gyerek!”. Mire ő: ”De mit csinálsz itt az utcán?” Mire én: „Nem tudom mit kell ilyenkor csinálni!!!!”. (nevetünk) Aztán azonnal bevitt és felajánlotta, hogy ha gondolom nyugodtan menjek haza. Persze ez 8 éve történt.

H: A szabadidő, mint fogalom, mit jelent számodra?
J: Azt, hogy egyre kevesebb. Nem azért mert túl sokat játszanék, hanem amióta az iskola beindult (Lackó már harmadikos), a suli osztja be az időt. Főleg a délutánokat. De ha van, azt nagyon intenzíven kihasználjuk. Mostanában ugyan sokat vagyunk otthon. Kevesebbet mászkálunk el. Régen úgy volt, hogy beraktam a kocsiba és gyerünk. Most már ő is igényli, hogy bevonulhasson a szobájába, internetezhessen. Játékokat tölt le meg zenét. Én nem is értem.

H: A szakmádon kívül, mi az ami, örömmel tölt el?
J:  Mindenképpen a család. És szerencsém van, mert a párom mindenben segít nekem. Most például, hogy itt volt a forgatás, és nappal a színházban voltam, éjszaka forgattam, szóval nélküle képtelenség lett volna.

H: Ha nincs Színművészeti Főiskola, ha nincs Radnóti Színház, vagy éppen a Nemzeti, akkor mit csinálsz Te, Schell Judit, most? 
J: Fogalmam sincs. De Debrecenből valószínűleg eljöttem volna, mert mindig is Pesten szerettem volna élni. Lehet, hogy szültem volna több gyereket. Lehet, hogy a versenytánccal foglalkoztam volna tovább. Nem tudom. Valahol biztos megbújt volna egy kicsit a színház. De a mai napig, ha arra gondolok, hogy „Nem is ezt kéne csinálni!”…

H:…vannak ilyen gondolataid?
J: Óóóó! Minden évben!

H: Mesélj erről!
J:  Semmi különös, csak van amikor az ember elbizonytalanodik. Elbizonytalanodik, hogy biztos jó ez amit csinálok? Biztos, hogy ezt kell nekem csinálni? Elég jól tudom ezt csinálni? Lehet, hogy van más szakma, amiben jobban teljesítenék? Hiszen ki sem tudtam magam másban próbálni! A gimnázium után egyből jött a Főiskola. Ha lett volna 1-2 évem, lehet hogy most mással foglalkozom. Aztán persze mindig rájövök, hogy ez így van jól, ahogy van. Mert Szeretem! És ez a lényeg!
 
(A hívóberendezés suttogó hangja, a színpadra szólítja Jucit - aki ezek szerint időnként egészséges kételyekkel bombázza önmagát -, pedig megnyugtatnám, hogy nem mindenki kap ám a diploma után 5 évvel Jászai Mari-díjat, meg az a sok díj, ami az utóbbi években a nyakába hullt, az sem a véletlen eredménye.)
 
Schell Jucit: A Bástyasétány 77 és a Kripli c. előadásokban láthatjátok a Radnóti Színházban.
Anyaszínházában, a Nemzetiben pedig a Holnap reggel illetve a Györgyike, drága gyermekben domborít.
Jelenleg Vörösmarty Mihály: Czillei és Hunyadiak c. darabját próbálja, Spiró György átdolgozásában Babarczy László rendezésében.



További ajánlatunk
"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!"
2012. december 28. | 16:12

December 20-tól játsszák a magyar mozik a Pi élete című filmet. A The Times a film alapjául szolgáló regény írójával, Yann Martellel beszélgetett. A sikerkönyv írója elmeséli, hogyan lett regényéből az év egyik legjobb filmje úgy, hogy senki sem tett volna nagy téteket annak elkészülésére.
"Ez a legrémisztőbb svéd termék az ABBA óta"
2010. július 19. | 16:07

Július 8-án került a magyar mozikba A tetovált lány című film, amely Stieg Larsson Milennium-trilógiájának első kötetéből készült. Svédorszégban időközben elkészült a másik két kötet filmváltozata is, amerikában pedig már a remake-et tervezik. A rednezővel, a dán Niels Arden Oprevvel az RTÉ Ten munkatársa, Harry Guerin beszélgetett.
"Egyből a gyerekkori emlékeim jutottak eszembe"
2009. július 18. | 15:07

Július 2-án mutatták be a magyar mozik a svéd Tomas Alfredson Engedj be! című filmjét, melyet a magyra közönség már láthatot a tavalyi Titanic filmfesztiválon, és mely elkészülte óta több mint félszáz díjat nyert, szerte a világon. Az eredeti könyvből, John Ajvide Lindqvist nemsokára magyarul is olvasható regényéből hamarosan amerikai feldolgozás is készül, melyet a Cloverfield rendezője, Matt Reeves jegyez majd. A svéd direktorral az IFC.com munkatársa, Aaron Hillis készített interjút.
"A történetet a mélyben élők nézőpontjából meséljük el, nem a csúcson elhelyezkedőkéből"
2009. április 21. | 22:04

Április 9-tól látható a magyar mozikban Matteo Garrone számtalan díjat nyert filmje, a Gomorra. A Roberto Saviano azonos című, és nálunk is megjelent könyve alapján készült film a nápolyi alvilág bugyraiba vezet minket,nyers és kíméletlen hitelességgel. A rendezővel az Ioncinema munkatársa, Benjamin Crossley-Marra készített interjút tavaly októberben a New York-i Filmfesztiválon, a film amerikai bemutatója alkalmából.
"Aloysius nővér nem a papokkal harcol, hanem a jövővel"
2009. április 9. | 01:04

Március 19-én mutatták be a magyra mozik a Kétely című filmet, melyet idén 5 Oscar-díjra jelöltek, a négy színészi kategória mellett a legjobb adaptált forgatókönyvért is. John Patrick Shanley saját korábbi színdarabjából írta a forgatókönyvet, és rendezte meg a filmet - Shanley egyébként utoljára 1990-ben rendezett filmet, a Joe és a vulkánt. Az író-rendezővel az IFC.com munkatársa, Stephen Saito készített rövid interjút.
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink