odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG nyitva Mihály


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Megkérdeztük  
"A leglényegesebb az, hogy sokkal de sokkal emberibb, mint bármelyik korábbi kalandban"
2009. április 9. | 01:04

Az ötéves szünet után folytatódó Bond-sorozat új főszereplőt és stílust kapott, viszont a rendezői székben helyet foglaló Martin Campbell már tapasztaltnak mondható: ő avatta be az előző 007-est, Pierce Brosnan-t is az Aranyszemben. Campbell-lel a Movieweb minkatársa készített interjút.

Movieweb: - Daniel Craig könyörtelen kritikákat kapott, mikor bejelentették, hogy ő lesz a következő Bond. Hogy befolyásolta ez őt a forgatáson? Mit kellett tenni Önnek rendezőként, hogy minden a lehető legsimábban menjen?
 
Martin Campbell: - Ettől mindig nagyon feldühödöm. Azt hiszem, ezt eléggé magára vette, már csak azért is, mert a kritikák többsége kifejezetten bántó szándékú volt. De mihelyt nekiláttunk a filmezésnek, átbeszéltük ezt az egészet, hogy a továbbiakban meg tudjunk feledkezni róla. „Most foglalkozzunk csak a filmmel, a pokolba az összes kritikával, hagyjuk őket, hadd ítélkezzenek majd a végeredmény láttán. Mi csak azzal törődjünk most, amivel tényleg foglalkoznunk kell, és hanyagoljuk a sajtót, úgy, ahogy van.” E szerint cselekedtünk.
 
K: - Volt Önben bármilyen félsz azzal kapcsolatban, hogy a Goldeneye után még egyszer Bond-filmet fog rendezni?
 
MC: - A Goldeneye-ban megjelenő Bond tulajdonképpen egy már korábban kialakult és meglévő karakter volt. Hogy őszinte legyek, az a Bond Connery egy „változata”, Connery pedig elképesztő volt. Mennyi tengeralattjárót lehet felrobbantani? Hány kontrollszobát lehet a levegőbe repíteni? Ebben a történetben a leglényegesebb az, hogy sokkal de sokkal emberibb, mint bármelyik korábbi kalandban. Visszatértünk a regényfolyam kezdeteihez és ez roppantul érdekelt engem. 
 
M: - Amikor felkérték a rendezésre, már eldöntött tény volt, hogy nem Pierce Brosnan marad a főszereplő?
 
MC: - Amikor képbe kerültem, már tudni lehetett, hogy Pierce nem lesz benne a filmben, ebbe nekem semmiféle beleszólásom nem volt. Az ötlet az volt, hogy visszatérünk az alapokhoz, tehát egy sokkal fiatalabb és sokkal eltérőbb jellemű Bond fog szerepelni, úgyhogy egyértelmű volt, hogy négy film után Pierce már nem fog szerepelni a Casino Royale-ban. 

M: - Az eredeti történet ötlete volt, hogy Bond-hoz hasonlóan Q-t is csak szépen lassan, fokozatosan mutatják be?
 
MC: - Nem, a helyzet az, hogy elég hűek kívántunk maradni a könyvhöz. Nincs Q a könyvekben, nem is tűnik fel. Nyilvánvaló okokból meg kellett változatnunk a regény hidegháborús környezetét is. Nem kívántuk használni a speciális kütyüket. Egyszerűen úgy gondoltuk, hogy nem illik a film hangulatához. Elképzelhetetlen volt, hogy John Cleese egyszerre csak berobban egy rakétahajtású autóval. Talán valamikor a jövőben, valamilyen formában ő is bemutatásra kerül, de erről egyelőre még nem beszéltünk. 
 
M: - Kapott valami távlati célkitűzést, egy képet arról, hogy mit terveznek Bond figurájával a későbbiekben?

MC: - Nem, a könyv volt az egyetlen alap, amire építettünk. Nem volt semmi olyasmi, hogy: „Nos, a következő filmben az fog történni, hogy…” Egyedül annyi bizonyos: a folytatásban nyilván ez után a bizonyos sötét szervezet után fog menni, hogy bosszút álljon. 
 
M: - Lehet, hogy ez a későbbi S.P.E.C.T.R.E. alapja és egyben Blofeld átvitt értelemben vett bölcsője is?
 
MC: - Nem hiszem, hogy ebbe az irányba kívánnak menni. Kétlem, hogy a következő filmben feltűnik majd a hatalmas terem, ahol 27 ember üli körbe az asztalt, köztük ott van az, aki végig egy macskát simogat, aztán a 27-es számú eltűnik és a cápák martaléka lesz. (nevet). Vagy esetleg elektrosokkot kap. Amiről persze azt gondolom, hogy nagyon is csodálatos és lenyűgöző dolog, de nem hiszem, hogy ilyenre kellene számítani. Valószínűleg egy sokkal realisztikusabb változatot láthatunk majd. 
 
M: - Már két filmet is rendezett a sorozatból. Megpróbálkozna esetleg egy harmadikkal is?
 
MC: - Nem tudom. A helyzet úgy áll, hogy a Goldeneye után azt mondtam, nem csinálok még egy Bond-filmet, mert csak ismételném magam, és tessék, itt vagyok.

M: - Mikor először látta egyben a filmet, meggyőzőnek találta a karakterek közötti izzást?
 
MC: - Teljes mértékben. Soha nem lehetsz biztos abban, mennyire működik, amíg nem látod a teljes filmet egyben. Én pedig mindig félek ettől, mert ahogy haladsz előre, a folyamat abból áll, hogy vágsz, összerakod, és megint vágsz. Aztán eljön az a bizonyos szörnyű nap, amikor meg kell nézned a végső változatot, és ez számomra mindig idegőrlő élmény. De amikor láttam a kész filmet, láttam a vibrálást is kettejük között, és azt gondoltam, nagyon működik a Daniel és Eva Green közötti viszony. 
 
M: - Milyen volt Daniel-lel együtt dolgozni?
 
MC: - Nagyon nyitottan állt mindenhez. Természetesen nekünk is megvoltak azok a bizonyos beszélhetéseink, amit eufemisztikusan „művészi vitáknak” hívtunk. (nevet) Vitatkoztunk és összekaptunk egymással, de ez mindig csak arról szólt, hogy a lehető legjobbat hozzuk össze. Nagyon különös ötletei voltak. Néha, ha valamivel nem értettem egyet, beszélgettünk róla és vitába keveredtünk, de meg vagyok győződve róla, hogy a végeredmény mindig az lett, ami a lehető legjobb. 
 
M: - Eva Green többször is beszélt arról, hogy néhányszor összekapott Daniel-lel, mikor meg akart változtatni valamilyen elemet a saját karakterében, és ebben nem értettek egyet teljesen.  Mi a különbség a forgatókönyvben szereplő és a vásznon látható Vera Lynd között?
 
MC: - Nagyon kevés különbség van. Nem is igazán értem, mire gondol pontosan. 
 
M: - Mennyire volt nehéz megtalálni a megfelelő színészt a lány szerepére? A sajtóban nagyon sok találgatás látott napvilágot.
 
MC: - Ez csak azért lehetett így, mert nagyon sok időt töltöttünk azzal, hogy megtaláljuk a lehető legmegfelelőbb Vesper Lynd-et. Elmentünk Hollywoodba. Beszéltünk egy vagy két sztárral erről, bár ekkor még nem volt meg a végső forgatókönyv, és ráadásul a Bond-lányoknál mindig nagyon fontos volt a mell és a fenék mérete. Mindig mindegyikük olyan jól öltözött, mintha most húzták volna elő a skatulyából, a gondolkodás nem nagyon jellemző rájuk, és egyszer egész biztosan elsétálnak egy darab bikiniben – ez volt a Bond-lányokról kialakult tipikus, sztereotíp kép. Nagyon sok színésznőt megnéztünk, végül megláttam Eva Green-t a Mennyei királyságban, ahol ugyan az ő szerepéből nagyon sokat kivágtak, de a DVD-kiadáson már az összes jelenetét visszaillesztették a filmbe. Lélegzetelállítóan jó, ahogy a Bertolucci-filmben, az Álmodozók-ban is. Kiválasztottuk, és leteszteltük. Mikor leszerződtettük, már javában tartott a forgatás. 
 
M: - Miért láthatjuk Judi Dench-et ismét M szerepében? Természetesen ő óriási színésznő, de ezzel mintha megtörné a folytonosságot.
 
MC: - Nincs semmi jelentősége az időbeliség szempontjából. Egyszerűen azt mondtuk, hogy ezt be kell nyelnie mindenkinek, mert Judi Dench-et most már nem igazán lehet lecserélni, ő már túlságosan bevált. Meghánytuk-vetettük a dolgot, hiszen természetesen logikailag nem helyes döntés, de azt gondoltuk, ő egyszerűen túlzottan is tökéletes ebben a szerepben. És mindamellett, az, hogy egy nő játssza ezt a szerepet, sokkal érdekesebbé teszi az ő és Bond között fennálló kapcsolatot. Sokkal nagyobb mélység lesz így a viszonyukban, mintha férfit látnánk a szerepben. A férfi a főnök, de ezzel valami olyan közösség alakul ki Bond-dal, ami teljesen más.
 
M: - Olyan, mint egy gondoskodó anyuka.

MC: - Igen, nagyon is. Ilyennek is szántam az alakját. A nyitójelenetben, ahol Bond betör a lakásába, még nagyon hűvös és visszafogott, de a film legvégén, amikor Velencében beszélnek egymással telefonon, már sokkal személyesebb vele. Most már összetartoznak.

M: - A pókerjelenetek fantasztikusak. Nehéz volt ezeket leforgatni?
 
MC: - Nem, egyszerűen ahogy csinálták, úgy forgattuk. Egyszerűen felvettük a pillantásokat és a partikat, mert a vágásnál úgyis mindent megváltoztathatok. Annyit és azt használhatok belőle, amire csak szükségem van. Roppant egyszerű az egész.  Én rád nézek, te rám nézel - komolyan, mindössze ennyi utasítást adtam, hogy ne siessenek, használják ki az időt, nézzenek rá alaposan a másikra, és próbálják meg kitalálni, mit is akar az tőle. A film tempója úgyis csak majd a vágáskor dől el. Addig hagyod, hadd menjenek a dolgok a maguk útján, a lényeg a reakció, az idő kihasználása, a másik fél kiismerése, és megpróbálni kitalálni, milyen lap is van a másik kezében. 
 
M: - Egy ilyen film készítésénél, mely valószínűleg a PG-13-as korhatár besorolást kapja (vagyis 13 éven aluliak csak szülői kísérettel nézhetik meg), milyen messzire mehet az erőszak ábrázolásakor, például abban a bizonyos kínzási jelenetben?
 
MC: - Érdekes kérdés. A vágáskor némileg vissza kellett vennem az erőszakból az amerikai cenzorok miatt, nem akartam, hogy olyan sokáig fuldokoljanak a látvány miatt. Angliában egyáltalán semmit nem törődtek vele, bár azt mondták, az erőszakossága elképesztő; Amerikában viszont úgy hagytuk a kínzási jelenetet, ahogy volt, semmihez nem nyúltunk hozzá. (nevet)
 
M: - Ezek szerint némileg eltér az angol változat az amerikaitól?
 
MC: - Négy vagy öt beállítást kellett kivennem az amerikai cenzorok miatt, mert azt túlzottan erőszakosnak találták. Foglalkozzatok inkább a fegyvertartási törvényetekkel, fiúk.   

M: - A nyilvánvalóan itt is megtalálható elemek, mint a martini és az Aston Martin,  van bármilyen rejtett utalás a többi filmre?
 
MC: - Nem, azt hiszem az összes ilyen dolog nyilvánvaló benne, mint hogy megnyeri az Aston Martint. Vagy ahogy a martinit megrendeli: „Rázva vagy keverve? – Úgy tűnik, érdekel?” Egyszerűen lenyomja.

M: - Milyen klasszikus Bond-jellemzőket próbált meg a filmbe vinni?
 
MC: - Az akciójelentek nagyon is „bondosak”, de remélhetőleg valamennyire realisztikusabbak, mint a korábbi filmekben. Azt hiszem, nagyon sok rajongó számít a nagyszabású akciókra. Azt hiszem, szükségük van rá. Az Aston Martin nyilvánvalóan Bond-hoz tartozik, noha a könyvekben Bentley-je van. Ez megint nagyon élvezetes volt számomra, pokolra küldeni őket. (nevet) Kettőt is totálkárosra törtünk. Az elsővelk nem működött a dolog úgy, ahogy akartuk, de a másodiknak a Guinness Rekordok Könyvében a helye. Nyolcszor pördül meg. Másnap este megkapta a díjat.
 
M: - Melyik jelenetet volt a legnehezebb felvenni?
 
MC: - A kaszinós jelenet nagyon bonyolult volt. A póker nagyon nehéz volt, mert egyszerűen mindent meg kell mutatni, mindenki arcát, azt, hogy mikor mit csinálnak, közelit kell mutatni a lapokról, a zsetonokról, uralni kell a jelenetet, ugyanakkor variálni is kell a beállításokat. Nem lehet az egész jelenetet egyetlen nagy totálban felvenni, vagy vég nélküli közelikben. Nagyon ügyesen kell egyensúlyozni.
  



További ajánlatunk
"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!"
2012. december 28. | 16:12

December 20-tól játsszák a magyar mozik a Pi élete című filmet. A The Times a film alapjául szolgáló regény írójával, Yann Martellel beszélgetett. A sikerkönyv írója elmeséli, hogyan lett regényéből az év egyik legjobb filmje úgy, hogy senki sem tett volna nagy téteket annak elkészülésére.
"Ez a legrémisztőbb svéd termék az ABBA óta"
2010. július 19. | 16:07

Július 8-án került a magyar mozikba A tetovált lány című film, amely Stieg Larsson Milennium-trilógiájának első kötetéből készült. Svédorszégban időközben elkészült a másik két kötet filmváltozata is, amerikában pedig már a remake-et tervezik. A rednezővel, a dán Niels Arden Oprevvel az RTÉ Ten munkatársa, Harry Guerin beszélgetett.
"Egyből a gyerekkori emlékeim jutottak eszembe"
2009. július 18. | 15:07

Július 2-án mutatták be a magyar mozik a svéd Tomas Alfredson Engedj be! című filmjét, melyet a magyra közönség már láthatot a tavalyi Titanic filmfesztiválon, és mely elkészülte óta több mint félszáz díjat nyert, szerte a világon. Az eredeti könyvből, John Ajvide Lindqvist nemsokára magyarul is olvasható regényéből hamarosan amerikai feldolgozás is készül, melyet a Cloverfield rendezője, Matt Reeves jegyez majd. A svéd direktorral az IFC.com munkatársa, Aaron Hillis készített interjút.
"A történetet a mélyben élők nézőpontjából meséljük el, nem a csúcson elhelyezkedőkéből"
2009. április 21. | 22:04

Április 9-tól látható a magyar mozikban Matteo Garrone számtalan díjat nyert filmje, a Gomorra. A Roberto Saviano azonos című, és nálunk is megjelent könyve alapján készült film a nápolyi alvilág bugyraiba vezet minket,nyers és kíméletlen hitelességgel. A rendezővel az Ioncinema munkatársa, Benjamin Crossley-Marra készített interjút tavaly októberben a New York-i Filmfesztiválon, a film amerikai bemutatója alkalmából.
"Aloysius nővér nem a papokkal harcol, hanem a jövővel"
2009. április 9. | 01:04

Március 19-én mutatták be a magyra mozik a Kétely című filmet, melyet idén 5 Oscar-díjra jelöltek, a négy színészi kategória mellett a legjobb adaptált forgatókönyvért is. John Patrick Shanley saját korábbi színdarabjából írta a forgatókönyvet, és rendezte meg a filmet - Shanley egyébként utoljára 1990-ben rendezett filmet, a Joe és a vulkánt. Az író-rendezővel az IFC.com munkatársa, Stephen Saito készített rövid interjút.
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink