odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG nyitva Mihály


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Megkérdeztük  
"Akármi is történik, hiszek abban, hogy az élet ajándék"
2009. április 9. | 01:04

Radu Mihaileanu 7 évvel a nagysikerű Életvonat után rendezett újból: az Élj és boldogulj! a 80-as években játszódik és egy afrikai kisfiú története, aki - édesanyja tanácsára - magát zsidó vallásúnak adja ki, hogy így Izraelbe juthasson, és ezáltal elmenekülhessen a hazájában tomboló háborúk és éhínség elől. A rendezővel a Cineuropa munkatársa, Fabien Lemercier beszélgetett.

Cineuropa: - Mikor határozta el, hogy filmet készít a falassákról?

Radu Mihaileanu: - Los Angelesben kezdődött, ahol találkoztam egy etiópiai zsidóval; ő mesélte el, hogyan hagyta el ő és a családja a kis etióp falut, hogyan kerültek a szudáni hegyekbe, ahol majdnem mindannyiukat lemészárolták, és hogyan került végül egyedül a szudáni menekülttáborba, ahol hónapokat kellett várnia, míg végül az izraeli titkosszolgálat és az amerikaiak segítségével végül Izraelbe repülhetett. Miután ezt hallottam, egy egész éjszakán át zokogtam. Halványan tudtam ugyan a történtekről már előtte is, de nem fogtam fel a valódi drámai következményeket és az emberi vonatkozásokat. Párizsba visszatérve, elolvastam mindent, amit meg tudtam szerezni Franciaországban, és mindent, amit az interneten találtam a témával kapcsolatban – leginkább angol és amerikai könyveket. Aztán Izraelbe utaztam, ahol találkoztam néhány etióppal, és ekkor már biztosan tudtam, hogy filmet készítek a témából. A dolgok hirtelen élesen körvonalazódni kezdtek előttem. Szinte dühös lettem, hogy a világ többi része alig tud valamit mindezekről a történtekről.

C: - Mikor határozta el, hogy a filmet három részre osztja, és három külön színészt használ?

R. M.: - Mihelyt tudtam, hogy egyfajta sagát forgatok, amelyben egy gyermeket kísérünk el egész a felnőttkorig, már tudtam, hogy több színészre lesz szükségem. Aztán fokozatosan rájöttem, melyik életszakaszokat fogom bemutatni: a gyermekkor magától értetődő volt, de igazán fontosnak tartottam, hogy filmre vigyem a serdülőkorát is, mielőtt bemutatom, milyen felnőtté is fejlődik a főhősöm.

C: - A szándéka volt, hogy a pozitív üzenetet hangsúlyozza egy drámai kontextusban?

R. M. : - Igen, már a kezdet kezdetétől. Két dolog van, amit soha nem leszek képes megtenni a filmjeimben;  hogy középszerű karaktereket ábrázoljak – noha szeretek néhány filmet, amire ez jellemző -, és hogy azt az egyébként általános nézetet terjesszem, hogy nem éri meg élni. Akármi is történik – az élet soha nem egyszerű és mindig tele van tragédiákkal és nehéz pillanatokkal -, hiszek abban, hogy az élet ajándék. Az én saját életem sem volt mindig egyszerű: emigráns voltam, el kellett hagyni a családomat és a barátaimat. De soha nem adtam fel a reményt, és mindig kötelességemnek éreztem, hogy továbbadjam ezt az ajándékot másoknak is.

C: - Filmjében több karakter is, mint amilyen Yael, a Qes Ahmra, és a doktor is, mintha őrangyalként viselkednének. 

R. M.: - Igen. Ennek a gyereknek szerencséje van az életben, dacára mindannak a borzalomnak, amin keresztülmegy. Szerencsés, hogy négy édesanyja is van, aki meg akarja menteni és boldoggá akarja tenni. Szerencsés, hogy ott van neki Qes, aki apja helyett apja lesz:, és ott van a nagyapja is. Úgyhogy nagyon jó emberek veszik körül, annak ellenére, hogy néhányan megpróbálják tönkretenni az életét, mint például a fundamentalisták. A nagy rabbik hihetetlenül megalázó módon viselkedtek az etióp közösséggel szemben, zsidókkal és nem zsidókkal egyaránt.

C.: - A színészei úgy beszéltek önről, mint egy alapos és sokat követelő rendezőről.  Sok kompromisszumot kellett kötnie a fiatal színészek esetében?

R. M. : - Való igaz, hogy egy minden apró részletre odafigyelő ember vagyok, de ez elsősorban azért van, mert felelősséggel tartozom egy sor olyan dologért, amire nem figyelnek mindig oda mások. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kamasz Schlomót alakító színész rávett arra, hogy a karakterét némileg hozzá, a személyéhez és a színészi stílusához igazítsam. A forgatókönyvben az én kamaszom mókás és élettel teli volt, de megfeledkeztem róla, hogy ebben a korban néha ügyetlenek, és néha kicsit hanyagok. Yael Abecassis és én átírtunk több dialógust is, és néhány esetben ezt megtettem Roschdy Zem szövegével is. Bizonyos esetekben nagyon követelőző és határozott vagyok, azt illetően, hogy hová akarom kifuttatni a filmet, ugyanakkor mindig nyitott vagyok az összes olyan javaslattal szemben, melyek a részletekre vonatkoznak.
 
C. : - Nehéz volt pénzt szerezni a forgatáshoz?

R. M. : - Nem annyira. Előtte ugyan azt gondoltuk, nehéz lesz, tekintve, hogy Roschdy Zem számított egyedül híres színésznek a stábból – és hát Roschdy sem olyan ismert, mint mondjuk Benoit Poelvoorde! Yael Abecassis nagyon híres Izraelben, de Franciaországban már kevésbé. Atól féltünk, a támogatók vonakodnak majd, hogy beszálljanak a filmbe. Soha nem könnyű egy független filmhez találni producereket, de szerencsénk volt, hogy olyan partnereket találtunk, akik szívvel-lélekkel a projekt mellé álltak, beleszerettek a forgatókönyvbe és kitartottak mellettünk egészen a forgatás legvégéig, olyan embereket, akik mellénk álltak és elkötelezettek voltak, emberileg és szellemileg egyaránt.

C. : - Nem szeretné lerövidíteni a filmjei készítése közben eltelt időt? (5 év telt el a Trahir és az Életvonat között, és további 7 év telt el az Élj és boldogulj! előtt.)
 
R. M. : - De igen, törekszem rá. Rájöttem, az élet rövid és nem vár meg engem. Talán ez az én ritmusom, de nem szeretnék további hat évet várni, míg végre elkészíthetem a következő munkámat. Ugyanakkor annyira hajthatatlan vagyok, hogy soha nem kezdek el forgatni, ha nem érzem úgy, hogy érzelmileg teljesen rabul ejtett az ötlet. Számtalan forgatókönyvet kapok másoktól, de kivárom a megfelelőt, mert nem szeretem, ha úgy érzem, utasítani akarnak. De elolvasom az összes szkriptet és néha úgy érzem, bele kellene vágnom valamelyikbe.
 
C. : - Kelet-Európában született, Franciaországban él, a filmje Afrikában és a Közép-Keleten játszódik: világpolgárnak tartja magát?

R. M. : - Franciának tartom magam, zsidó és román gyökerekkel. Most Franciaországot tekintem hazámnak – 20 éve élek már itt. Ha Romániába utazom, otthon érzem magam, még akkor is, ha tudom, hogy ott van a visszaútra szóló repülőjegy a zsebemben. De az igazi, saját hazám azok a gyerekeim – akik franciák.



További ajánlatunk
"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!"
2012. december 28. | 16:12

December 20-tól játsszák a magyar mozik a Pi élete című filmet. A The Times a film alapjául szolgáló regény írójával, Yann Martellel beszélgetett. A sikerkönyv írója elmeséli, hogyan lett regényéből az év egyik legjobb filmje úgy, hogy senki sem tett volna nagy téteket annak elkészülésére.
"Ez a legrémisztőbb svéd termék az ABBA óta"
2010. július 19. | 16:07

Július 8-án került a magyar mozikba A tetovált lány című film, amely Stieg Larsson Milennium-trilógiájának első kötetéből készült. Svédorszégban időközben elkészült a másik két kötet filmváltozata is, amerikában pedig már a remake-et tervezik. A rednezővel, a dán Niels Arden Oprevvel az RTÉ Ten munkatársa, Harry Guerin beszélgetett.
"Egyből a gyerekkori emlékeim jutottak eszembe"
2009. július 18. | 15:07

Július 2-án mutatták be a magyar mozik a svéd Tomas Alfredson Engedj be! című filmjét, melyet a magyra közönség már láthatot a tavalyi Titanic filmfesztiválon, és mely elkészülte óta több mint félszáz díjat nyert, szerte a világon. Az eredeti könyvből, John Ajvide Lindqvist nemsokára magyarul is olvasható regényéből hamarosan amerikai feldolgozás is készül, melyet a Cloverfield rendezője, Matt Reeves jegyez majd. A svéd direktorral az IFC.com munkatársa, Aaron Hillis készített interjút.
"A történetet a mélyben élők nézőpontjából meséljük el, nem a csúcson elhelyezkedőkéből"
2009. április 21. | 22:04

Április 9-tól látható a magyar mozikban Matteo Garrone számtalan díjat nyert filmje, a Gomorra. A Roberto Saviano azonos című, és nálunk is megjelent könyve alapján készült film a nápolyi alvilág bugyraiba vezet minket,nyers és kíméletlen hitelességgel. A rendezővel az Ioncinema munkatársa, Benjamin Crossley-Marra készített interjút tavaly októberben a New York-i Filmfesztiválon, a film amerikai bemutatója alkalmából.
"Aloysius nővér nem a papokkal harcol, hanem a jövővel"
2009. április 9. | 01:04

Március 19-én mutatták be a magyra mozik a Kétely című filmet, melyet idén 5 Oscar-díjra jelöltek, a négy színészi kategória mellett a legjobb adaptált forgatókönyvért is. John Patrick Shanley saját korábbi színdarabjából írta a forgatókönyvet, és rendezte meg a filmet - Shanley egyébként utoljára 1990-ben rendezett filmet, a Joe és a vulkánt. Az író-rendezővel az IFC.com munkatársa, Stephen Saito készített rövid interjút.
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink