odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG nyitva Mihály


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Megkérdeztük  
"Szatíráról lévén szó, nagyon kellett ügyelni a szigorú hangvételre"
2009. április 9. | 01:04

Csütörtöktől vetítik a magyar mozik az elsőfilmes Jason Reitman szatíráját a dohányiparról, a Thank You For Smoking-ot. A rendezővel a Film Focus minkatársa, Joe Utichi készített interjút.

- Thank You For Smoking: nagyszerű elsőfilm, és gondolom, szerencsésnek érezte magát, hogy egy ilyen remek könyvet tudott vászonra adaptálni.
 
- Nos, igen, bár az igazat megvallva kicsit sok ideig tartott, míg sikerült összehoznom. (Nevet.) Nagyon keményen küzdöttem érte, ugyanis szerettem a könyvet, és Mel Gibson cége, az Icon birtokolta a jogokat, és eltartott egy ideig, míg megszereztem. Hajtottam érte, megkaptam a lehetőséget, de miután megírtam a forgatókönyvet, még négy évembe telt, hogy finanszírozókat találjak rá.
 
- Egy ilyen könyv megfilmesítése valószínűleg nem a legegyszerűbb feladat.
 
- Nem, noha nagyon hűséges maradtam az alapanyaghoz. Rengeteg jelenetet szó szerint egyszerűen bemásoltam a filmbe. Néhány jelenet esetében ez nagyon egyszerű volt, annyira szeretem őket. A neheze akkor jön, amikor azt kell eldöntened, mi az, amit nem használsz. Szatíráról lévén szó, nagyon kellett ügyelni a szigorú hangvételre. Nem térhetsz el ettől a hangtól, ugyanakkor pedig a könyvben számtalan olyan rész van, amelyik fergeteges, de a filmbe nem kerülhetett be, mert csak megzavarta volna a nézőket.

- A szereplők nyilván sokat segítettek a forgatáskor; mindannyian jártasak már az ilyen típusú vígjátékokban.
 
- Igen, noha nagyon sokuk drámai színész, már szerepeltek ehhez hasonló intelligens komédiában. Ilyenfajta alulértékelt komédiában. Határozottan.
 
-  Megnyerő névsor.
 
-  Őrület, ugye?
 

William H. Macy egészen zseniális. Az a sajtos mondata!
 
-  Ráadásul azt ő maga írta. Az az ő szövege! És persze briliáns. Tudja, elképesztő, hogy amikor fesztiválra megyek – voltunk a Sundance-en, Torontóban… - mindenki tapsol a stáblista láttán, mivel mindannyian óriásiak, de amikor Macy-re kerül a sor, egyszerűen megőrülnek. Elkezdenek ordítani, annyira imádják őt. Nagyon szereti a fesztiválközönség.
 
- Gondolom, van története annak is, hogy sikerült ezeket a nagy neveket összegyűjteni.
 
- Nos, először Aaron-t szerződtettük. Elmentem meglátogatni, ő épp Vancouver-ben forgatott, én pedig leültem vele beszélgetni. Ő volt a megfelelő ember. Amint leültem vele, legszívesebben megszólaltam volna: „Ó, helló, Nick!” Ő volt Nick Taylor, attóla másodperctől kezdve, hogy megláttam őt. Nagyon szerette a forgatókönyvet, úgyhogy azonnal aláírta a szerződést. Másodikként Robert Duvall került a filmbe. Írtam neki egy levelet, a producer pedig küldött neki egy könyvet a tangóról – mert Duvall közismerten imádja a tangót – a szereposztó asszisztensünk pedig igazán kemény nyomást gyakorolt rá. Duvall  - aki egyébként politikailag roppan konzervatív személy - elolvasta a forgatókönyvet, és amikor aláírt, egyszeriben minden teljesen megváltozott. Ezek után már mindenkihez úgy tudtunk odamenni, hogy azt mondhattuk: „Aaron Eckhart és Robert Duvall már benne van a filmben”, mire mindenki úgy reagált: „Nem vicceltek?”. Úgyhogy egyből elolvasták a forgatókönyvet.

-  Egyetlen gyenge láncszem sincs a szereplők között.

-  Nagyon büszke vagyok rá. És meg is vagyok lepődve, hogy ez sikerült. Még a legkisebb szerepekre is sikerült megnyernünk azokat a nagy neveket, akiket szerettünk volna. El sem tudtam hinni.
 
-  Könnyebbé tette a munkáját, hogy már bemutatkozó filmjéhez ilyen elképesztő névsort sikerült szerződtetnie?
 
- Egyértelműen! Kétszeresen is; egyrészt, mert ezeknek a színészeknek akkora tapasztalatuk van már, hogy az jelentősen megkönnyítette az én munkámat is; másrészt pedig, amikor el kellett adnunk a filmet, az emberekben már a puszta névsor is érdeklődést váltott ki: „Hú, ez az összes színész egy filmben!” Megadtak nekem mindent. A színészeknek nagy szerepük van a filmekben. A nagy színészek naggyá teszik a filmet is. Kicsit meg is ijedtem a munkámtól, minden nap úgy keltem fel és mentem ki a forgatásra, hogy azt gondoltam: „ Hú, Aaron Eckhart. Sam Elliot. Duvall. Maria Bello. Mit mondhatnék ezeknek az embereknek?” (Nevet.) Mit is kellene mondanom nekik? Ijesztő, de igazán izgalmas is egyben.

- Megkönnyítette a dolgát, hogy már az édesapja forgatásain színészek között mozgott? (Az apa Ivan Reitman, többek között az Ikrek és a Junior rendezője - a szerk.)
 
- Egy kicsit igen, de azért különbség van aközött, hogy az apád forgatásán vagy, és ott találkozol egy színésszel, aki nagyon kedves hozzád, és aközött, hogy belenézel egy színész szemébe – egy színészébe, akit milliószor láttál már a vásznon, és akiről azt gondolod, egyszerűen briliáns -, és azt mondod neki: „Legközelebb kicsit másképp kellene ezt eljátszani. Próbáld meg így!” (Nevet.) Szóval, tudja, kell némi szakértelem és bátorság ahhoz, hogy képes legyen azt mondani Robert Duvall-nak: „A következő jelenetben inkább ezt kellene megpróbálni.”  Ezt elég nehéz kimondani.!
Noha nem hiszem, hogy ezt bármikor is mondanom kellett volna neki, annyira jó volt.

- A filmkészítés mindig a vérében volt?
 
- Tinédzserként nagyon féltem tőle. Rendezőnek készültem, de közvetlenül azelőtt, hogy a főiskolára mentem volna, hirtelen megrémültem az ötlettől. Orvosi előkészítőre mentem, hiszi vagy sem, és majdnem kihagytam a főiskolát. Apám megkérdezte: „Miért döntöttél így?”, én pedig mondtam neki, hogy megijedtem a gondolattól, hogy a filmiparba kerülök. Azt válaszoltam: „Soha nem lesz részem saját sikerben. Mindig hozzád fognak hasonlítani.” Ő pedig erre azt mondta: Ne, követned kell, amit a szíved diktál!” Elmesélt egy csodás történetet, és azt mondta, kövessem a szívemet. Úgyhogy visszajöttem Los Angeles-be és elkezdtem rövidfilmeket forgatni.
 
- Akkor ezek szerint határozottan támogatta ezt a döntését? Furcsa kérdésnek tűnhet, de számtalan filmrendezővel volt már alkalmam beszélgetni, és nagyon sokan mondták, hogy a szüleik elbizonytalanították őket, vagy éppen ők bátortalanították el a gyerekeiket, mivel nagyon kemény tud lenni néha ez a szakma.
 
- Igen, ez nagyon kegyetlen világ. Rengetegszer visszautasítanak, rengetegszer vagdalkoznak. Dolgozhatsz évtizedeken keresztül úgy, hogy semmit nem érsz el, és mégis mindig megvan a hamis remény benned, hogy egyszer sikeres leszel. Roppant veszélyes üzlet; elvesztegetheted itt életed nagy részét. De nagyon különleges célokat kell kitűznöd magad elé. Az én első célom, azt hiszem, az volt, hogy forgatok egy rövidfilmet, azt elküldöm filmfesztiválokra, és majd meglátom, mi lesz. És szerencsés voltam, az első kisfilmem bekerült a Sundance-re és egy sor más fesztiválra is, úgyhogy készítettem még egyet. Az még több fesztiválra tudott eljutni, és ez már díjakat is nyert. Azt hiszem a lényeg csupán annyi, hogy építkezned kell. Belekerülhetsz egy ördögi körbe, mikor nem csinálsz semmit, és azt hiszem, ez minden szülő félelme.  De én jártam a magam útját, ő pedig nagyon büszke rám.

- Mi a következő lépcsőfok?
 
- Most éppen ismét egy könyv alapján írok forgatókönyvet, és elindítottam egy Hard C nevű produkciós céget. Van egy megállapodásunk a Fox-szal; kicsi, felforgató vígjátékokat fogunk gyártani. Nem csak rendezőként fogok ott dolgozni, hanem fiatal írókat és rendezőket is keresünk, akik ilyen filmeket készítenének. Kicsi komédiákra készülünk; nem olyanokra, mint a 40 éves szűz, vagy mint az Ünneprontók ünnepe. Ezek persze fantasztikus vígjátékok, de ezeket hagyjuk a nagy stúdióknak; mi olyanokat szeretnénk csinálni, amikre alapvetően talán nem is láthatnának a nézők. Öt éve olyan helyzetben voltam, hogy volt egy forgatókönyvem – egy rövidfilmé -, amit senki nem akart leforgatni. Ilyen filmekre gondolok.

 

 

 



További ajánlatunk
"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!"
2012. december 28. | 16:12

December 20-tól játsszák a magyar mozik a Pi élete című filmet. A The Times a film alapjául szolgáló regény írójával, Yann Martellel beszélgetett. A sikerkönyv írója elmeséli, hogyan lett regényéből az év egyik legjobb filmje úgy, hogy senki sem tett volna nagy téteket annak elkészülésére.
"Ez a legrémisztőbb svéd termék az ABBA óta"
2010. július 19. | 16:07

Július 8-án került a magyar mozikba A tetovált lány című film, amely Stieg Larsson Milennium-trilógiájának első kötetéből készült. Svédorszégban időközben elkészült a másik két kötet filmváltozata is, amerikában pedig már a remake-et tervezik. A rednezővel, a dán Niels Arden Oprevvel az RTÉ Ten munkatársa, Harry Guerin beszélgetett.
"Egyből a gyerekkori emlékeim jutottak eszembe"
2009. július 18. | 15:07

Július 2-án mutatták be a magyar mozik a svéd Tomas Alfredson Engedj be! című filmjét, melyet a magyra közönség már láthatot a tavalyi Titanic filmfesztiválon, és mely elkészülte óta több mint félszáz díjat nyert, szerte a világon. Az eredeti könyvből, John Ajvide Lindqvist nemsokára magyarul is olvasható regényéből hamarosan amerikai feldolgozás is készül, melyet a Cloverfield rendezője, Matt Reeves jegyez majd. A svéd direktorral az IFC.com munkatársa, Aaron Hillis készített interjút.
"A történetet a mélyben élők nézőpontjából meséljük el, nem a csúcson elhelyezkedőkéből"
2009. április 21. | 22:04

Április 9-tól látható a magyar mozikban Matteo Garrone számtalan díjat nyert filmje, a Gomorra. A Roberto Saviano azonos című, és nálunk is megjelent könyve alapján készült film a nápolyi alvilág bugyraiba vezet minket,nyers és kíméletlen hitelességgel. A rendezővel az Ioncinema munkatársa, Benjamin Crossley-Marra készített interjút tavaly októberben a New York-i Filmfesztiválon, a film amerikai bemutatója alkalmából.
"Aloysius nővér nem a papokkal harcol, hanem a jövővel"
2009. április 9. | 01:04

Március 19-én mutatták be a magyra mozik a Kétely című filmet, melyet idén 5 Oscar-díjra jelöltek, a négy színészi kategória mellett a legjobb adaptált forgatókönyvért is. John Patrick Shanley saját korábbi színdarabjából írta a forgatókönyvet, és rendezte meg a filmet - Shanley egyébként utoljára 1990-ben rendezett filmet, a Joe és a vulkánt. Az író-rendezővel az IFC.com munkatársa, Stephen Saito készített rövid interjút.
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink