odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG nyitva Mihály


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Megkérdeztük  
'A főszereplő úgy rombol le valamit, hogy azt nem akarja szándékosan, egyszerűen az ösztöneit követi
2009. április 9. | 01:04

A múlt héten került mozikba az Odeon által forgalmazott The King. A rendezővel, James Marsh-sal Ali Catterall, a channel4.com munkatársa készített interjút.

Úgy tűnik, Önt megigézte az „Amerikai mitológia”.
 
Ez így van – ez alapvetően az Amerika iránti kíváncsiságomból ered, és angol filmesként azt vettem észre, hogy időről időre visszatérek a tengerentúlra, és ilyen furcsa filmeket készítek arról, hogyan is teremti meg Amerika maga számára a saját mitológiáját. Míg dokumentumfilmeket forgattam, több alkalommal is jártam ezekben a déli keresztény közösségekben (és a The King kapcsán úgy tűnik, nem csupán beszivárogtam, de fel is forgattam a nyugalmukat). Ez egy olyan világ, amely nagyon gyakran megmutatja magát, ha Délen utazol – tisztában lehetünk azzal, mennyire jelentős arrafelé ez az istenfélő keresztény környezet, és ez nyilvánvalóan felvet bizonyos kérdéseket. Amerika megingathatatlanul vallásos ország – ez az egyik döntő ismertetőjegye is. Mindazonáltal az országot azok az angol menekültek alapították, akiket otthon kirekesztettek, szélsőséges nézeteik miatt. Az egyik oka annak, hogy az amerikaiak olyan örömmel fordulnak a kereszténység felé, az számomra biztos, hogy az, hogy lehetőséget ad nekik az újrakezdésre, hogy újjászülethessenek, és az összes bűnük eltörlődjön. Az ötlet, hogy ebből a hitből és ennek megnyilvánulásának lehetőségeiből kiindulva írjak egy forgatókönyvet, számomra nagyon vonzónak tűnt.

A filmcím egyszerre kétfelől is értelmezhető – utal egyrészt Istenre, másrészt pedig Elvisre, ahogy a főszereplőt is hívják.
 
Igen, nagyon is – maga egyike azon kevés embereknek, akik észrevették ezt, a címben rejlő paradoxonnal együtt. Bár a cím elsősorban a történet bibliai vonatkozásaira utal, természetesen nem elhanyagolható szempont a főhős neve sem. Azt hiszem, a film elsősorban a saját, külön bejáratú területünkről szól, hogy ki tartozhat oda, és hogy ki élhet ott.  Gael karakterének megvan a maga kis búvóhelye, a családi ház pedig egy másfajta birtok, amelyre be akar hatolni, a szó minden értelmében.
 
A film sok helyen emlékeztet Flannery O’Connor Wise Blood című könyvére, melyben egy fiatalember bekerül egy nagyon szigorúan felépített vallásos közösségbe, majd azt elkezdi bomlasztani.
 
Valóban, így is lehet tekinteni, annyira, hogy ez járt az én fejemben is, míg írtuk a filmet. A főszereplő nem tudja, mit is csinál valójában, nem érti, mik azok az értékek, melyeket megkérdőjelez, és másképp is gondolkodik, mint az emberek, akikkel itt kapcsolatba kerül; úgy rombol le valamit, hogy azt nem akarja szándékosan, egyszerűen az ösztöneit követi. A szexualitása nagyon ösztönös, a szükségletei nagyon állatiasak. Milo és én ugyanakkor nagyon szeretjük a Sivár vidék című filmet is, melyben az antihős roppant kellemetlen és visszataszító dolgokat tesz, mégis, olyan sármja van, hogy egyszerűen képtelenség őt utálni.

Hogy került Gael García Bernal a filmbe?
 
Mikor befejeztük a forgatókönyvet, rájöttünk, hogy egy olyan antihőst teremtettünk, aki a történet folyamán olyan dolgokat cselekszik, amelyek hihetetlenül taszítóak és zavaróak, és tudtuk, olyan színészre van szükségünk, aki külsőleg vonzó és karizmatikus. Gael volt a legelső választásunk. Mikor először találkoztunk vele, még nem volt annyira ismert, mint ma, még nem forgatta le Almodóvarral a Rossz nevelést, sem A motoros naplóját. Meg voltam róla győződve, hogy hihetetlenül érdekes fiatal színész, de egy elég erős, majdnem kulturális nézőpontú amerikai ellenállás azzal szemben, hogy őt válasszuk ki. Azóta már többen ismerik a nevét, és a közreműködése segített a film finanszírozásában. Már a korai kezdetektől nagyon együtt élt a produkcióval, az összes nehézségünk ellenére.
 
És William Hurt?
 
Nagyon büszke a The King-re. Az előkészületek egy pontján Sam Shepard-ot szemeltük ki a szerepre. Sam igazán szerette a könyvet, és nagyon szerette is volna megcsinálni. De aztán elakadtunk, nem sikerült elég pénzt szereznünk, és hat hónappal később elkezdte forgatni a Kívül tágasabb-ot Wim Wenders-szel. Aztán az utolsó percben, míg azon tanakodtunk, ki tudná ezt eljátszani, találkoztunk William-mel. Elolvasta a forgatókönyvet, és 12 órán belül elfogadta a szerepet. Elképesztő volt. Általában olyan figurákat játszik, akiknek az intellektusuk a fő erősségük, de egyből ráérzett a figurára. Egyszer, mikor nekiállt prédikálni, kijött néhány lelkész a templomból, ahol forgattunk, és teljesen meggyőzte őket az, amit láttak és hallottak. Nagyon érdekes fickó – nagyon érdeklődő és nagyon szigorú.  Elsőfilmes rendezőként rengeteget tanulam a közös munkánkból.  A forgatásunkról egyenesen az Erőszakos múlt felvételeire ment.

Bizonyos tekintetben az itt játszott karaktere sokban hasonlít az Erőszakos múlt-ban játszott szerepéhez.
 
Abszolút. Mindketten családi problémával küzdenek, és az egyik tévelygő családtagjukkal kerülnek szembe, a történet végén, mi pedig rengeteget beszélgettünk erről a kapcsolatról; számára nem volt nehéz egyik személyiségről a másikra váltani, ami érdekes, mivel egyikük gengszter, a másik pedig egy lelkész.
 
Pell James-t, aki Elvis barátnőjét alakítja, nyilván nehéz volt megtalálni.
 
Nagyon érdekes volt Pell meghallgatása. Nagyon sokat küzdöttünk, hogy olyan színésznőt találjunk, akit nem zavar a filmbeli meztelenség, amelyet a szerep megkövetel. Pell pedig meggyőzött engem. Sokkal öregebb, mint az általa játszott karakter, ráadásul egy kicsit túl gyönyörű is – inkább egy amolyan rút kiskacsát képzeltem eredetileg a szerepre. Nagyon akarta ezt a szerepet, és mivel még nem volt komoly tapasztalata, nem tudta használni a szokásos színészi trükköket, ez pedig nagyon nyitottá és félelem nélkülivé tette. Néhány szexjelenet valóban elég nyers, ő viszont kész volt mindezekre – egyáltalán nem aggódott a testi kitárulkozás miatt. A filmben nagyon jól működik.

A közönség számára talán problémás lehet, hogy Malerie a jelek szerint elfogadja Elvis viselkedését.
 
Számtalan valós történetet hallottam ilyen korban lévő lányokról, akik hasonló helyzetben ugyanígy elfogadták a dolgokat. Ha jól belegondolunk, a választási lehetőségei meglehetősen korlátozottak, (és ő nagyon védve van). Ezen felül szerelmes is – márpedig ha valaki szerelmes, nagyon sok mindent elfogad. Számomra a naivitása teljesen hihető.
 
Mennyire volt hatással a forgatókönyvre Bush elnök erős republikanizmusa?
 
Semmilyen közvetlen vagy szándékos hatással nem volt, egyszerűen szerencsénk volt, hogy azok a témák, melyek minket érdekeltek, jelenleg kiemelt részét képezik az amerikai politikai kultúrának. Ugyanakkor a film semmilyen értelemben nem politikai film, ahogy nem is a vallásról vagy a vallási képmutatásról szól – távol áll mindezektől. A történet karakterei nem tökéletesek, de nem is ítélkezünk felettük a történetben. Semmiképpen nem támadjuk a vallást.

Mindenkit érdekel: mi a helyzet a bohóccal?
 
A bohócot akkor láttam, amikor Texas-ban dolgoztam. Karácsony környéke volt, a sztrádán hajtottam, és megláttam ezt a bohócot, aki épp egy gyerekzsúrra tartott, egy léggömbökkel telerakott autóval, mikor hirtelen lerobbant a kocsija. Hangosan átkozódott, dühöngött és káromkodott, ez pedig egy nagyon furcsa és meglepő, dokumentarista kép volt. Másnap beleírtam a történetbe.
 
Mi a következő munkája?
 
Ismét a FilmFour-ral fogok dolgozni, a forgatókönyv egy csapat skót fiatalról szól majd, akik
egy hegyre terveznek kirándulást… ám a dolgok rosszra fordulnak.



További ajánlatunk
"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!"
2012. december 28. | 16:12

December 20-tól játsszák a magyar mozik a Pi élete című filmet. A The Times a film alapjául szolgáló regény írójával, Yann Martellel beszélgetett. A sikerkönyv írója elmeséli, hogyan lett regényéből az év egyik legjobb filmje úgy, hogy senki sem tett volna nagy téteket annak elkészülésére.
"Ez a legrémisztőbb svéd termék az ABBA óta"
2010. július 19. | 16:07

Július 8-án került a magyar mozikba A tetovált lány című film, amely Stieg Larsson Milennium-trilógiájának első kötetéből készült. Svédorszégban időközben elkészült a másik két kötet filmváltozata is, amerikában pedig már a remake-et tervezik. A rednezővel, a dán Niels Arden Oprevvel az RTÉ Ten munkatársa, Harry Guerin beszélgetett.
"Egyből a gyerekkori emlékeim jutottak eszembe"
2009. július 18. | 15:07

Július 2-án mutatták be a magyar mozik a svéd Tomas Alfredson Engedj be! című filmjét, melyet a magyra közönség már láthatot a tavalyi Titanic filmfesztiválon, és mely elkészülte óta több mint félszáz díjat nyert, szerte a világon. Az eredeti könyvből, John Ajvide Lindqvist nemsokára magyarul is olvasható regényéből hamarosan amerikai feldolgozás is készül, melyet a Cloverfield rendezője, Matt Reeves jegyez majd. A svéd direktorral az IFC.com munkatársa, Aaron Hillis készített interjút.
"A történetet a mélyben élők nézőpontjából meséljük el, nem a csúcson elhelyezkedőkéből"
2009. április 21. | 22:04

Április 9-tól látható a magyar mozikban Matteo Garrone számtalan díjat nyert filmje, a Gomorra. A Roberto Saviano azonos című, és nálunk is megjelent könyve alapján készült film a nápolyi alvilág bugyraiba vezet minket,nyers és kíméletlen hitelességgel. A rendezővel az Ioncinema munkatársa, Benjamin Crossley-Marra készített interjút tavaly októberben a New York-i Filmfesztiválon, a film amerikai bemutatója alkalmából.
"Aloysius nővér nem a papokkal harcol, hanem a jövővel"
2009. április 9. | 01:04

Március 19-én mutatták be a magyra mozik a Kétely című filmet, melyet idén 5 Oscar-díjra jelöltek, a négy színészi kategória mellett a legjobb adaptált forgatókönyvért is. John Patrick Shanley saját korábbi színdarabjából írta a forgatókönyvet, és rendezte meg a filmet - Shanley egyébként utoljára 1990-ben rendezett filmet, a Joe és a vulkánt. Az író-rendezővel az IFC.com munkatársa, Stephen Saito készített rövid interjút.
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink