odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG nyitva Mihály


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Megkérdeztük  
"A befogadótól függ, és az ő személyes hitétől, hogyan értelmezi ezt a filmet."
2009. április 9. | 01:04

A múlt héten került a mozikba C. S. Lewis hétkötetes könyvsorozatának, a Narnia krónikáinak első részéből készült film - Az Oroszlán, a Boszorkány és a Ruhásszekrény. Ez alkalomból Paul Fischer, a Dark Horizons munkatársa beszélgetett a rendezővel, Andrew Adamsonnal New York-ban.

Az új-zélandi Andrew Adamson 1999-ben fogott egy egyszerű regényt, és részben gyerek-, részben felnőtt-mesét kerekített belőle, mely még a mozipénztáraknál is kiugróan jól szerepelt – ez volt a Shrek. Adamson, aki később a folytatáson is dolgozott, most első élőszereplős játékfilmjét forgatta le. C. S. Lewis klasszikus Narnia krónikáinak első darabja, Az Oroszlán, a Boszorkány és a Ruhásszekrény csütörtöktől látható a magyar mozikban. A történet főszereplői a Pevensie-testvérek (Lucy, Edmund, Susan és Peter), akik a II. világháború idején élnek Angliában. Egy idős professzor vidéki házában, bújócskázás közben egy varázslatos ruhásszekrényt találnak, melyen keresztül eljutnak Narniába, ebbe a nyugalmas és elbűvölő világba, melyet beszélő hódok, törpék, faunok, kentaurok és farkasok népesítenek be, s melyben a gonosz Fehér Boszorkány, Jadis átkának következtében örökös tél uralkodik. Egy titokzatos vezető, Asian, az oroszlán irányítása alatt a gyerekek szembeszállnak a Fehér Boszorkánnyal, hogy felszabadítsák Narniát. A filmről a Dark Horizons munkatársa, Paul Fischer beszélgetett a rendezővel New Yorkban.
 
Fischer: Hogy tudja, Ön volt a készítők első választása a rendezésre?
 
Adamson: Úgy tudom, igen. A Walden Media (konkrétan Perry Moore) keresett meg engem, szerintem amiatt, mert a Shrek-ben egy mesét olyan környezetbe helyeztem, amelyben rengeteg emberi tulajdonság is szerepet kapott. Azt hiszem, úgy gondolták, ennek a filmnek is ilyennek kell lennie – egy fantasy, mely alapvetően emberi karaktereket állít középpontba, emberi értékekkel. Ráadásul nem kívánták átírni a regényt. Attól féltem, esetleg megváltoztatják a cselekmény helyét vagy idejét, amerikanizálják, de ez eszükbe sem jutott. Hűek kívántak maradni a könyvhöz.

Fischer: Honnan származik a regény iránti rajongása?
 
Adamson: Nyolcéves koromban olvastam először a könyveket. Így visszanézve, annak oka, hogy annyira szerettem őket olvasni – oly sok másokkal együtt – talán abban keresendő, hogy képzeletbeli helyek lehetséges létezését mutatta meg. A gondolat, hogy megtalálhatod azt a bizonyos ajtót, melyen keresztül egy mágikus világba csöppensz, nagyon általános a gyerekeknél, akik olyannyira a saját maguk által teremtett képzeletbeli világban élnek. Ugyanakkor rengeteg mindenre fel is hatalmaz. Amikor ezek a gyerekek megérkeznek Narniába, már nem gyerekek többé. Királlyá és királynővé válnak, hatalmas felelősséggel, akik óriási terhet cipelnek. Ezzel azonban felhatalmazást is nyertek, és számomra erről szól valójában a történet. Egy családról szól, a világháború idején, akik egy olyan világba csöppenek, ahol nem csupán rengeteg mindent tehetnek meg, de egyben ők maguk lesznek a probléma megoldásává. Családként, közös erővel győzik le a gonoszt. Szerintem ez egy igazán nagyszerű történet a gyerekeknek.
 
Fischer: Miért tartotta fontosnak meghagyni a II. világháború idejét és abba a korba helyezni a filmet?
 
Adamson: Először is, szerintem maguk az örökösök sem engedélyezték volna a modernizációt – szerintem ezért is nem készült korábban filmváltozat. Azt hiszem, szerencsés vagyok az időzítéssel; miután a Gyűrűk Ura-trilógia és a Harry Potter-filmek nagyon sikeresek lettek, a stúdiók rájöttek, hogy klasszikus és modern angol irodalmi műveket egyaránt meg lehet filmesíteni, méghozzá megőrizve a hűséget, brit módon adaptálva, sztárok nélkül – és mégis sikeressé tud válni.

Fischer: Nehéz volt a szereplők kiválasztása?
 
Adamson: Valódi gyerekeket akartam, a karakterekhez hasonlókat, akiknek nem annyira játszaniuk kell, mint inkább magukat adniuk. Georgie, aki a forgatás kezdetén mindösze nyolcéves volt, nagyon hasonlít a regénybeli Lucy-re. Komoly kihívás volt, és eltartott 18 hónapig, mire megtaláltuk a szereplőket.
 
Fischer: Mi a helyzet a vallásos vonatkozással?
 
Adamson: Úgy gondolom, a jó és a rossz harca, valamint a megbocsátás és az áldozatvállalás gondolata nagyon is jelen van a könyvben, ezért is lehet annyira általánosan vonzó. Azt hiszem, a megbocsátás általános emberi tulajdonság, és mint ilyen, független a hittől, vagy bármelyik vallástól. Bár könnyű kimondani, mégis úgy vélem, a föld jobb hely lenne egy kicsikét több megbocsátástól. A film vallási vonatkozásairól nem gondolkoztam sokat. Tudom, hogy az évek folyamán sokan sok szempontból értelmezték a könyvet. Én még nyolcéves koromban olvastam először, azelőtt, mielőtt tudtam volna, egyáltalán mi az az allegória. Nem tudom, maga C. S. Lewis allegórikusnak szánta-e a művét, de az biztos, hogy saját hite alapján írta. És nagyon sok ember ezt is kapja a regénytől. Azt gondolom, mivel hűséges maradtam a könyvhöz, nagyon sokan a filmet is így értelmezik. Saját személyes hitük szerint interpretálják a filmet, ahogy a könyvet is.

Fischer: Mi a helyzet a film befejezésével: a harccal és a bizonyos mondattal: „Bevégeztetett.”? Ez szó szerint a Bibliából való.
 
Adamson: Nem volt szándékos.
 
Fischer: Ezt a mondatot Jézus mondja a keresztfán.
 
Adamson: Öszintén szólva, ezt nem tudtam. Bár még magam előtt is furcsa, hogy ezt nem tudtam. A befejezésnél szembe kerül egymással Aslan és a Fehér Boszorkány. Mindketten elfogadják sorsukat – egyikük azt, hogy meg kell ölnie a másikat, másikuk azt, hogy meg kell halnia. Nem akrtam azt sugallni, hogy a háború ideális megoldás lehet. Azt akartam, hogy Aslan sajnálja, hogy végeznie kell a Boszorkánnyal. Akartam egy mondatot, hogy kimondhassa: „Vége. Megörtént.”

Fischer: Aslan visszatérése az életbe nagyon hasonlít az újtestamuntumi sír-jelenethez. Ezt bizonyára tudta.
 
Adamson: Ó igen, ezt tudtam. Úgy gondolom, ez érdekes. Az emberek nyilvánvalóan nagyon dok ilyenfajta utalást keresnek, elsősorban nyilván a szerző, a közismerten mélyen katolikus C. S. Lewis miatt. Én erre a jelenetre azonban nem allaegóriaként gondolok. Szerintem az allegória behatárol. Ahogy mondtam, ő szerintem nagyban beleírta saját hitét is – és érdekes módon nagyon sokan érdeklődnek ilyen irányból a film iránt, részben a sajtótól is. Ugyanakkor a Mátrix – egy kereskedelmileg roppant sikeres film – egy feltámadás-történet. Ő a kiválasztott. Meghal, majd föltámad és megmenti a világot. Nem hiszem, hogy a Wachowski-testvéreknek olyan sok kérdést kellett megválaszolniuk ezzel kapcsolatban, amennyit nekem kell. Egy nyolocéves gyerek nem gondolkozik a vallásos allegóriáról, mikor olvassa a könyvet. Mint már mondtam, C. S. Lewis nyilván személyes hite szempontjából írta a regényt. És a feltámadás-történet ott van. De azt gondolom, a mű nyitott az értelmezésre. Szerintem igazából a befogadótól függ, és az ő személyes hitétől, hogy fogadja ezt a filmet.

Fischer: Érdeklődik-e vagy felkérték-e már a következő könyv megfilmesítésére?
 
Adamson: Még nem kértek fel. Néhány hete volt egy pont, amikor azon is elgondolkoztam, akarok-e egyáltalán még filmet rendezni. Miután egy évet töltöttem csak a vizuális affektusokkal. Ha van valami, ami arra késutet, hogy elkészítsem a folytatást, az a gyerekek. Tényleg valódi családdá váltak, engem pedig beengedtek ebbe a családba. Ha ők vállalják, én is vállalom, mert nagyon érdekel a sorsuk. Nem tudom elképzelni, hogy átengedem őket egy másik rendezőnek. Ideges lennék amiatt, hogy esetleg úgy bánik velük, ahogy én nem akarom, úgyhogy valószínűleg ezért vállalnám a forgatást. Most azonban egy időre pihenni megyek. Van két gyerekem, most egy ideig velük szeretnék lenni.



További ajánlatunk
"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!"
2012. december 28. | 16:12

December 20-tól játsszák a magyar mozik a Pi élete című filmet. A The Times a film alapjául szolgáló regény írójával, Yann Martellel beszélgetett. A sikerkönyv írója elmeséli, hogyan lett regényéből az év egyik legjobb filmje úgy, hogy senki sem tett volna nagy téteket annak elkészülésére.
"Ez a legrémisztőbb svéd termék az ABBA óta"
2010. július 19. | 16:07

Július 8-án került a magyar mozikba A tetovált lány című film, amely Stieg Larsson Milennium-trilógiájának első kötetéből készült. Svédorszégban időközben elkészült a másik két kötet filmváltozata is, amerikában pedig már a remake-et tervezik. A rednezővel, a dán Niels Arden Oprevvel az RTÉ Ten munkatársa, Harry Guerin beszélgetett.
"Egyből a gyerekkori emlékeim jutottak eszembe"
2009. július 18. | 15:07

Július 2-án mutatták be a magyar mozik a svéd Tomas Alfredson Engedj be! című filmjét, melyet a magyra közönség már láthatot a tavalyi Titanic filmfesztiválon, és mely elkészülte óta több mint félszáz díjat nyert, szerte a világon. Az eredeti könyvből, John Ajvide Lindqvist nemsokára magyarul is olvasható regényéből hamarosan amerikai feldolgozás is készül, melyet a Cloverfield rendezője, Matt Reeves jegyez majd. A svéd direktorral az IFC.com munkatársa, Aaron Hillis készített interjút.
"A történetet a mélyben élők nézőpontjából meséljük el, nem a csúcson elhelyezkedőkéből"
2009. április 21. | 22:04

Április 9-tól látható a magyar mozikban Matteo Garrone számtalan díjat nyert filmje, a Gomorra. A Roberto Saviano azonos című, és nálunk is megjelent könyve alapján készült film a nápolyi alvilág bugyraiba vezet minket,nyers és kíméletlen hitelességgel. A rendezővel az Ioncinema munkatársa, Benjamin Crossley-Marra készített interjút tavaly októberben a New York-i Filmfesztiválon, a film amerikai bemutatója alkalmából.
"Aloysius nővér nem a papokkal harcol, hanem a jövővel"
2009. április 9. | 01:04

Március 19-én mutatták be a magyra mozik a Kétely című filmet, melyet idén 5 Oscar-díjra jelöltek, a négy színészi kategória mellett a legjobb adaptált forgatókönyvért is. John Patrick Shanley saját korábbi színdarabjából írta a forgatókönyvet, és rendezte meg a filmet - Shanley egyébként utoljára 1990-ben rendezett filmet, a Joe és a vulkánt. Az író-rendezővel az IFC.com munkatársa, Stephen Saito készített rövid interjút.
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink