odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG nyitva Mihály


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Megkérdeztük  
„Csak az irónia istenét imádom”
2009. április 9. | 01:04

„Új tündérmesét csináltam, amivel riogathatom a gyerekeket” – mondta Terry Gilliam az odeon.hu-nak félig tréfásan, félig komolyan új, Grimm című filmjéről. Ezért is furcsállja, hogy egyedül Magyarországon „16 éven aluliaknak nem ajánlott” besorolást kapott a film. A Monty Python formáció egykori tagja, és olyan kultuszsikerek rendezője, mint a Brazil, a 12 majom, vagy a Félelem és reszketés Las Vegasban örök szélmalomharcot vív az amerikai stúdiórendszerrel. De élvezi. Ugyan egyelőre nem sikerült elkészítenie a Don Quijotéről szóló alkotást, most, 1998 óta először két filmmel tér vissza. A poénra mindig készen álló, ugyanakkor megfontolt Terry Gilliammel a Grimm magyarországi premierje alkalmából beszélgettünk.

Zalán Eszter: Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: hol a határ valóság és képzelet között?   
Terry Gilliam: Nem tudom. Ezért is készítek olyan filmeket, amilyeneket. Megpróbálom megtalálni, hol is válik szét a kettő. Szerintem nem kéne tisztán meghatározható vonalnak lennie valóság és képzelet között, inkább egy folyamatosan vándorló határnak. Olyan világban élünk, amelyben a valóságosnak tűnő dolgok sokkal inkább fantasztikusak, mint a képzelet szülöttei.     

Z. E.: Mit tud a Grimm-fivérekről?
T. G.: Sokat. Az az érdekes, hogy Jakob, akit Heath Ledger játszik, a filmben a fiatalabb fiú, miközben a valóságban ő volt az idősebb testvér. 

Z. E.: Miért változtatta meg a születési rendet?
T. G.: Mert így nem a valóságos Grimm-fivéreket látjuk! (nevet) Valójában nagyon komoly tudósok voltak, akik többek között nekiláttak a német értelmező szótár elkészítéséhez. A francia felvilágosodás terjedése és a napóleoni francia megszállás miatt szerintem aggódtak, hogy a német folklór, mondavilág eltűnik. Ezért összegyűjtötték ezeket a meséket, mondákat az öregektől, pontosan leírták a történeteket, és kötetbe foglalták őket. Az első kiadás – talán 500 történet volt benne – nem aratott nagy sikert, túl tudományos volt. Aztán leegyszerűsítették a meséket, és 50-100 történetet adtak ki. Jakob karaktere közelebb áll a valósághoz. Wilhelm személyisége teljes kitaláció. Számomra két dolog volt érdekes. Az egyik, hogy a stúdió meg akarta csinálni a filmet. A másik, hogy ezt a filmet a magam módján mesélhetem el, azaz új tündérmesét faraghatok belőle, amivel riogathatom a gyerekeket (nevet).

Z. E.: A két főszereplő Heath Ledger és Matt Damon tényleg szerepet cseréltek?
T. G.: Ez egy hosszú történet, de tetszett nekem a gondolat, hogy a tőlük megszokottaktól ellentétes karaktereket játszanak.

Z. E.: Az internetről már letölthető a Grimm, mit szól ehhez?
T. G.: Tényleg, máris? Remek! Olyan korszakban élünk, amikor minden gyorsan változik, és tulajdonképpen senki sem tartja kézben a dolgokat. Szeretem az ilyen korszakokat, mert ilyenkor izgalmas dolgok születhetnek. A letöltés meggyengíti a forgalmazási rendszert, ami mára majdnem teljesen hollywoodi monopólium lett. Ennek érdekes eredményei lehetnek, persze nem tudom pontosan, mik is lesznek ezek a következmények. Engem nem érdekel, hogy az emberek hogy nézik meg a filmjeimet, az a lényeg, hogy látják őket.

Z. E.: Maga néz filmeket a számítógépén?
T. G.: Néha, főleg, ha dolgoznom kéne. (nevet) De nem töltök le. A stúdiók olyan régóta szipolyozzák az embereket, itt az ideje a bosszúnak (nevet).

Z. E.: Egyszer azt nyilatkozta, hogy utálja a CG-t (komputer generált animáció, technika), és George Lucasra hagyja annak használatát. A Grimmben pedig volt CG, nem is kevés.
T. G.: Ezért imádom kizárólag az irónia istenét. (nevet) Mert minden, amit valaha is mondtam, egyszer utolér, és belém harap! A CG volt az egyetlen megoldás, hogy megcsináljuk a filmben mindazt, amit szerettem volna. Saját effekt-cégem van, így teljes irányításom volt a dolgok felett. Amit nem szeretek, hogy George Lucas világában nincs szag, nincs anyag, nem élő. Lucas boldogan manipulálja a színészeket, és megszabja, hogy mit csinálhatnak, hogy hova álljanak. Ezt nem szeretem. Én azt a szabadságot szeretem, hogy egyre több mindennel játszhatom. Évek óta használok CG-t, csak letagadtam (nevet). Reméltem, hogy senki sem veszi észre. A Grimmben sokat használtuk, de letompítottuk, hogy ne vegye észre senki. Például maga szerint a gonosz és hiú királynő tükre tényleg ott van? Persze, hogy nincs. Nem lehetne elkészíteni CG nélkül. De az embereken nem használtunk CG-t. 750 effekt felvétel van a filmben, mind CG. Sok amerikai kritikus az effekteket bírálta a Grimmben, de aztán rájöttem, hogy azt sem tudták, melyik jelenetben volt effekt. Nem akarok teljesen mesterséges környezetet létrehozni. Az nem jó sem a színészeknek, sem a filmkészítésnek. Valós dolgoknak kell körülvenniük minket, hogy például valóban koszosak legyünk.

Z. E.: Mit gondol a mai fantasy és sci-fi filmekről? A fantasy valódi reneszánszát éli.
T. G.: Peter Jackson Gyűrűk Ura trilógiája fantasztikus volt. Főleg az első, aztán már egyre kevésbé volt érdekes, mert túl CG-s lett, és egy idő után önmagát ismételte. Untam látni, hogy egy tízmillió fős hadsereg harcol négy fickóval, és a hadsereg veszít. Ez hülyeség. Mivel most már bármit meg lehet teremteni a vásznon, ügyelni kell arra, hogy azért a lábunk a földön maradjon. Manapság a filmek ezt nem tartják be. Az animátorok, akik a CG-t használják imádnak mindent maguk megrajzolni. De például a Toy Story-ban a CG zseniális. Szerintem a Toy Story az egyik valaha készült legjobb film. Tetszett, ahogy Robert Rodrigez használta a technikát a Sin City-ben, igazán érdekes lett. Eszközként kell használni CG-t, és intelligensen. George Lucas azért használja, mert nem szeret színészekkel dolgozni. A filmje teljesen animált, kivéve, hogy hús-vér emberek játszanak benne, de őket sem használja jól. (nevet) Valószínűleg lett volna személyiségük a karaktereknek, ha ők is animáltak lettek volna.   

Z. E.: Mi a helyzet a Don Quijote projekttel? A filmet már egyszer, évekkel ezelőtt elkezdte forgatni, de akkor pénzügyi és egyéb nehézségek miatt le kellett állni.
T. G.: Több éve próbáljuk visszaszerezni a forgatókönyv jogait, és most először úgy néz ki, hogy talán lesz belőle valami. De nem is merek rá gondolni, mert már voltam ebben a helyzetben, inkább várok. Ha vissza tudom szerezni a könyvet, a Don Quixote lesz a következő filmem. Ha meglesz rá a pénz.

Z. E.: Ez mikorra várható, talán öt év múlva?
T. G.: Remélem hamarabb.

Z. E.: A Don Quijotét európai pénzből próbálta elkészíteni, sikertelenül. Európai, vagy hollywoodi filmrendezőnek tartja magát?
T. G.: Nem tartom magam hollywoodi filmrendezőnek. Azért használtam hollywoodi pénzeket, mert nekik több van. (nevet) A következő filmemhez, a Tidelandhez nem kaptam hollywoodi segítséget – kanadai, brit, japán, francia pénzekből finanszíroztuk. A Don Quijoténál részben azért nem használtam amerikai pénzt, mert be akartam bizonyítani nekik, hogy nincs rájuk szükségünk. Pedig van! (nevet)

Z. E.: Mi volt a különbség a Tidelandnél?
T. G.: A Tidelandet egy olyan könyvből készítettem, ami nagyon tetszett. Sokkal egyszerűbb volt megcsinálni, mint a Grimmet. Nincs benne speciális effekt, négy emberről szól egy házban a semmi közepén. Könnyű. Gyorsabban lehetett dolgozni. A Grimmnél mintha egy hadsereget irányítottam volna: néha három stáb forgatott, heti negyedmillió dollár fogyott. Lassan forgattuk, nehéz volt, és bonyolult. De a végén olyan képek születtek, amelyek nagyon tetszettek, és amelyek máshogy nem készülhettek volna el. A Tidelandben magas fű, kék ég, és egy kislány van. Negyed akkora stábbal, mint a Grimm, fele annyi idő alatt forgattuk le. 

Z. E.: A Grimm a legnagyobb költségvetésű filmje. A hollywoodi stúdiórendszer berkeiben készült.  Milyen volt igazi kommersz filmet csinálni?
T. G.: Az a helyzet, hogy egyszer-kétszer készítenem kell nagy bevételt hozó filmet, hogy aztán adjanak pénzt a következő filmemre. Azért csinálok kereskedelmi értelemben sikeres filmeket, mert ezáltal megengedhetem magamnak, hogy olyan filmet csináljak, amilyet akarok. Ennyi. De minden filmem az enyém. Megvan a szabadságom, hogy alkossak. Enyém az utolsó vágás joga, még ha ez nincs is mindig benne a szerződésben. De megszerzem. (nevet) Nekem az a fontos, hogy én irányítom a filmjeimet, akár jól, akár rosszul.

Z. E.: Amerikában született, de a hatvanas évek vége óta Nagy-Britanniában él. Miért a szigetországba költözött, amikor elhagyta az Egyesült Államokat?
Mert csak angolul tudtam. (nevet) Nagy anglofíl voltam, imádtam az angol humort, vígjátékot, úgyhogy nem volt nehéz beilleszkedni. És a barátnőm is angol volt. (nevet)

Z. E.: Hogy tetszik Budapest? Mit látott eddig?

T. G.: Hány órája is vagyok itt? (nevet) Tegnap délben érkeztünk, nem volt sok időm körülnézni. De ettem nagyon finom bablevest, sok paprikát fogyasztottam, nagyon finom magyar vörösbort ittam, szép orgonakoncertet hallottam a Mátyás-templomban. Régóta el akartam látogatni Budapestre, úgyhogy a Grimm most jó ürügy volt. Szerintem Budapest lehetne Kelet-Európa Párizsa. Ami különösen tetszik, hogy még nincs minden felújítva, még vannak széteső részek, igazi hangulata van.

Z. E.:Akkor talán a következő filmjét itt forgatja, és nem Prágában, mint a Grimmet?
Z. E.: Prágában már forgattam, és nem megyek kétszer ugyanarra a helyre. Úgy hallom új stúdió épül Magyarországon, és ha a kormány pénzt akar adni nekem, hát itt vagyok! (nevet)



További ajánlatunk
"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!"
2012. december 28. | 16:12

December 20-tól játsszák a magyar mozik a Pi élete című filmet. A The Times a film alapjául szolgáló regény írójával, Yann Martellel beszélgetett. A sikerkönyv írója elmeséli, hogyan lett regényéből az év egyik legjobb filmje úgy, hogy senki sem tett volna nagy téteket annak elkészülésére.
"Ez a legrémisztőbb svéd termék az ABBA óta"
2010. július 19. | 16:07

Július 8-án került a magyar mozikba A tetovált lány című film, amely Stieg Larsson Milennium-trilógiájának első kötetéből készült. Svédorszégban időközben elkészült a másik két kötet filmváltozata is, amerikában pedig már a remake-et tervezik. A rednezővel, a dán Niels Arden Oprevvel az RTÉ Ten munkatársa, Harry Guerin beszélgetett.
"Egyből a gyerekkori emlékeim jutottak eszembe"
2009. július 18. | 15:07

Július 2-án mutatták be a magyar mozik a svéd Tomas Alfredson Engedj be! című filmjét, melyet a magyra közönség már láthatot a tavalyi Titanic filmfesztiválon, és mely elkészülte óta több mint félszáz díjat nyert, szerte a világon. Az eredeti könyvből, John Ajvide Lindqvist nemsokára magyarul is olvasható regényéből hamarosan amerikai feldolgozás is készül, melyet a Cloverfield rendezője, Matt Reeves jegyez majd. A svéd direktorral az IFC.com munkatársa, Aaron Hillis készített interjút.
"A történetet a mélyben élők nézőpontjából meséljük el, nem a csúcson elhelyezkedőkéből"
2009. április 21. | 22:04

Április 9-tól látható a magyar mozikban Matteo Garrone számtalan díjat nyert filmje, a Gomorra. A Roberto Saviano azonos című, és nálunk is megjelent könyve alapján készült film a nápolyi alvilág bugyraiba vezet minket,nyers és kíméletlen hitelességgel. A rendezővel az Ioncinema munkatársa, Benjamin Crossley-Marra készített interjút tavaly októberben a New York-i Filmfesztiválon, a film amerikai bemutatója alkalmából.
"Aloysius nővér nem a papokkal harcol, hanem a jövővel"
2009. április 9. | 01:04

Március 19-én mutatták be a magyra mozik a Kétely című filmet, melyet idén 5 Oscar-díjra jelöltek, a négy színészi kategória mellett a legjobb adaptált forgatókönyvért is. John Patrick Shanley saját korábbi színdarabjából írta a forgatókönyvet, és rendezte meg a filmet - Shanley egyébként utoljára 1990-ben rendezett filmet, a Joe és a vulkánt. Az író-rendezővel az IFC.com munkatársa, Stephen Saito készített rövid interjút.
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink