odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG 14h-


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Bevezető  
Kedves film iránt érdeklődő látógatónk, felhasználónk, olvasónk a végeken! Jelen rovatunkat tájékoztató-információs rovatnak szánjuk, abban a meggyőződésben, hogy "aki olvas, többet lát". Szeretnénk tájékoztatni mindnyájukat a filmről megjelent friss olvasnivalókkal: könyvek, hazai és külföldi folyóiratok, újságok, filmes szájtok írásainak megjelenéséről. Szeretnénk, ha velünk tartana, nemcsak úgy mint tájékozódni akaró filmrajongó, hanem úgy is mint e rovat önkéntes levelezője, aki megosztaná ismereteit más filmrajongókkal s ezért szívesen felhívná mások figyelmét is olyan, a filmről szóló (a film világához tartozó) írásokra, amelyek véleménye szerint érdekesek. Éppen ezért szívesen vennénk gondolatait-véleményét e rovatban ismertetett írásokról, illetve javaslatait (pontos helymegjelöléssel) a filmkritikáktól a vaskos kötetekig terjedő hazai és külföldi filmszakirodalomból. Mondja el véleményét, írjon, javasoljon!
Lapozó  
Bollywood
2012. május 27. | 22:05

Filmvilág, 2006. január

Remek számmal rukkolt elő a Filmvilág szerkesztősége 2006 januárjában. (Talán azért is, mert eltér a megszokott témáktól, a szokásos hangvételtől..)

Mindjárt kitűnő a "címadó" tanulmány, A Paradicsom kapui, Varga Anna írása, amely tárgyilagos és megbízható összefoglalása a kortárs indiai filmnek, fő tendenciájának. "A filmtörténet kezdetén kialakuló munkamegosztásban – írja – Európa képviseli a művészetet, Hollywood a tömegkultúrát. Az első félszázadban egyetlen komoly vetélytárs a "szovjet Hollywood", amely nyugaton inkább a világ intellektueljeit bűvöli el, semmint a nagyközönséget, de vívmányai keleten tovább élnek, a kínai és az indiai film átveszi a cselekmény rituális, népünnepélyi jellegét és az ikonográfiai pátoszát. Az amerikai tömegkultúra monopolhelyzetét a hetvenes években zavarja meg a hongkongi film, a harmadik Hollywood, az új kulturális világhatalom. Napjainkban úgy tör be az indiai film a piacra, amint akkor a kínai. (...) A hongkongi, majd indiai világpiaci betörés, a Hollywood monopólium leváltása a mai oligopóliummal, a nyugati film rossz alternatívájának, a dekadencia és a barbarizálódás áldatlan kettőségének természetes korrekciója."
Majd későbbiekben, a hősök újjászületéséről beszélve megállapítja: "az indiai film lelkes derűje a világ megváltoztathatóságának hitével függ össze. A külső változás ára a belső változás, a belső változás tükre az érzelmi hőstett, a nagy gesztus. A kínai filmekben a hős legyőzi a gravitációt, felemelkedik, lebeg, az indiai alkotásokban a kasztelőítéletek és konzum-magatartás földhöz ragadtságát győzik le, áldozatokat hozva emelkednek maguk fölé."
(...) „Az indiai film a lelket folytonos vándorúton látja, újjászületésének folyamatában."
 
Varga Anna remek tanulmányához kapcsolódik Király Jenő nem kevésbé felkészült elemzése az indiai melodráma asszonyairól.
 
Hasonlóképp igen érdekes olvasmány a januári szám következő "blokkja", Beregi Tamás áttekintése: az ipari forradalom (és hatásának) megjelenése és megjelenítése a kinematográfiában. Lazán kapcsolódik ide – a Filmvilágban sajnálatos módon ritkán olvasható – Poszler György esszéje Verne Gyuláról, a vernei csodavilágról.

Ezt követően olvashatjuk – Mitológiák című könyvéből – Roland Barthes neves francia esszéista és kritikus írását, amelynek címe: A Nautilus mag a Részeg hajó. Mindezekre abszolút logikusan következik Varró Attila A fehér ember bölcsője című írása, amely a Tarzan-filmek eszmevilágába, gondolkodásbéli hátterébe vezetik be az olvasót.
 
Ismét ritka fejezet következik: Szilágyi Ákos nagy ívű elemzése Szergej Mihajlovics Ejzenstejn "rajzbeszédéről", rajztechnikájáról s a rajzokban felfedezhető páratlan rendező ugyancsak páratlan személyiségének bonyolult világáról. "Ejzenstejn – írja Szilágyi Ákos – a művészi ihletet egyértelműen erotikusan, úgy szólván a képzelőerő erekciójaként fogja föl, mint valami varázspálcát, amelynek intésére izgalomba jön, életre kel, drámai feszültséggel és egyben esztétikai élettel, jelentéssel, hatóerővel telik az anyag, a kellék, a dekoráció, a maszkok, a bábok, a mitikus alaptörténet. Mert Ejzenstejn filmművészetének nagysága nem az életmegfigyelésen, hanem a stilizáláson és teatralizáláson alapul; nem a zűrzavaros élet, hanem az életet megelőző, az életfolyamat alapját képező formák és pricipiumok szeretetén, nem az esetleges mindennapi történeteken, hanem a ritualizált történeten – a mítoszon és a legendán."

A Duna Televízió figyelemre méltó (és valóban hézagpótló) Fejős Pál-sorozatához kapcsolódik Pápai Zsolt elemzése a magyar film "első stilisztájáról".
 
E "múltat idéző" írásoknál némiképp halványabbak az "aktuális anyagok", bár ezek között is találunk figyelemre méltót: Ozoli Gábor írását a közelmúlt francia, utcai zavargásokról és a média viszonyáról. "A Gyűlölet óta eltelt tíz év egyetlen változást hozott a filmbéli helyzethez képest – írja  -, akkor Vince még azért akart megölni egy zsarut, hogy bebizonyítsa a rendőrségnek: ő is oda tud vágni, ha akar. Az idei (értsd 2005-ös -- A szerk.) francia zavargások már túl vannak ezen. Az események mozgatórugói leginkább magukról a zavargókról szólnak. Annyira nem hisznek már semmiben, hogy kénytelenek valamit tenni annak érdekében, hogy bebizonyítsák maguknak, érnek még valamit."

Három beszámoló következik ezután. A Magyar Televízió sorozatáról, a Nagy Könyv regény-adaptációkról közöl a januári szám egy esszét Reményi József Tamás tollából. Beszámolót írt e számba Mozgóképművészet címmel Palotai János is a Velencei Biennálé "mozgóképes" anyagairól. A harmadik írást pedig Karátson Gábor vetette papírra Az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezett kínai filmhétről.

A kritikai rovatban olvashatunk Manderlay-ről (Lars von Trier), Az igazi Mikulásról (Gárdos Péter), a Szőke Kóláról (Barnóczky Ákos), a Csak szex és más semmiről (Goda Krisztina).
A folyóiratszemle érdekes darabja Sight and Sound Két Takeshi című írása, amely bemutatja Beat Takeshi találkozást Takeshi Kitanóval.



További ajánlatunk
David Mitchell: Felhőatlasz (Cartaphilus Kiadó)
2012. december 6. | 21:12

Az angol író regénye izgalmas mű, telitalálat a könyv szerkezete, és a kalandok szövése megunhatatlan. Az olvasó mintha Peer Gynt hagymáját fogná a kezébe: ahogy hántjuk le a rétegeket, úgy...
Cormac McCarthy: Átkelés
2012. november 24. | 15:11

November közepén jelent meg a Magvető Kiadó Cormac McCarthy-sorozatában az Átkelés című kötet, a Vad lovakkal megkezdett Határvidék-trilógia második darabja. A regény a nagysikerű Vad...
Matt Bondurant: Fékezhetetlen - A világ legszittyósabb megyéje
2012. szeptember 14. | 13:09

Szeptember 13-tól játsszák a magyar mozik Az ajánlat és Az út rendezője, John Hillcoat filmjét, a Fékezhetetlent. A megtörtént eseményeken alapuló mű az 1920-as években játszódik, és három fivér...
Patti Smith: Kölykök
2012. augusztus 29. | 02:08

Augusztus elején jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában Patti Smith Kölykök című könyve; a könnyűzene és a költészet találkozási pontjait kereső legendás énekes-dalszerző fiatalkorának és egy...
Quentin Tarantino: Ponyvaregény (Cartaphilus Kiadó)
2012. május 27. | 22:05

Sokan hiszik (tévesen), hogy egy filmet a főcímtől a stáblistáig egy nekifutásra kell végignézni. Sőt, az emberek többsége nem is hajlandó megszakítani, vagy mondjuk a közepén kezdeni egy film...
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM

Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram