odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG 14h-


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Bevezető  
Kedves film iránt érdeklődő látógatónk, felhasználónk, olvasónk a végeken! Jelen rovatunkat tájékoztató-információs rovatnak szánjuk, abban a meggyőződésben, hogy "aki olvas, többet lát". Szeretnénk tájékoztatni mindnyájukat a filmről megjelent friss olvasnivalókkal: könyvek, hazai és külföldi folyóiratok, újságok, filmes szájtok írásainak megjelenéséről. Szeretnénk, ha velünk tartana, nemcsak úgy mint tájékozódni akaró filmrajongó, hanem úgy is mint e rovat önkéntes levelezője, aki megosztaná ismereteit más filmrajongókkal s ezért szívesen felhívná mások figyelmét is olyan, a filmről szóló (a film világához tartozó) írásokra, amelyek véleménye szerint érdekesek. Éppen ezért szívesen vennénk gondolatait-véleményét e rovatban ismertetett írásokról, illetve javaslatait (pontos helymegjelöléssel) a filmkritikáktól a vaskos kötetekig terjedő hazai és külföldi filmszakirodalomból. Mondja el véleményét, írjon, javasoljon!
Lapozó  
Talán Mundruczó?
2012. május 27. | 22:05

Filmvilág, 2005. augusztus.

A magyar szakfolyóirat nyári számának vezetõ anyagi Mundruczó Kornéllal és filmjeivel foglalkoznak. A bevezetõ tanulmányt Forgách András írta Térerõ címmel, egyként utalva a fiatal rendezõ tehetségére és filmjeinek egyik fõ jellegzetességére. Mundruczó ugyanis  a film, a színház és az opera "háromszögében" készíti filmjeit (és színházi rendezéseit). Legutóbb például Térey János A Nibelung-lakópark címû mûvét rendezte meg a Krétakör társulat színészeivel a Sziklakórházban, illetve forgatta le "operafilmjét", a Cennes-t is megjárt Johannát. E produkciókat elemezve jut el Forgách arra a következtetésre, hogy. " Ez már egy teljesen új világ. Ez megnyugtató. Mundruczó ugyanis évezredes és évszázados mítoszokkal dolgozik, lezseren, látszólag nyeglén nyúl a nagy toposzokhoz: aki nem tudja, észre sem veszi, milyen mélyrõl hozza fel anyagát, és felhasznál minden eszközt, ami szakmájában megtanulható, hogy hatásos legyen. És mégis, mégis: ez valami más, ez valami új, ez valami kikényszerítetlen. Ez a varázsa."
A tanulmányhoz kapcsolódó interjúban, amelyet Horeczky Krisztina készített a következõket olvashatjuk: ""Legoptimistább mondatunk tehát csak az lehet: szar a világ. De ezen természetesen nincs értelme gondolkozni, errõl nincs értelme filmet forgatni. Amelyik mûben tartalomként csupán csak annyi van, hogy a világ 'szomorú és nem jó', nekem rettenetesen szûk. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet  --  vagy kell  --  banális témákkal foglalkozni. Az "élek és megfogok halni' a lét legegyszerûbb kérdése. Ezt érdemes körüljárni; ezt is csinálja mindenki  --  azt hiszem". Majd odébb:
"Valahogy úgy látom, hogy van egy mag a lelkünkön belül, ami érinthetetlen, de ez irányítja az embert. Picit olyan, mint Tarkovszkijnál a gömb: csak azt nyomja ki belõled, ami valójában vagy. Vagyis, a gyûrû, a Rajna kincse: zérópont a Zónán belül. Tarkovszkijjal csupán annyiban nem értek egyet, hogy úgy hiszem, ez egy emberen belül nem kizárólag szakrális értelemben tud jelen lenni. Utálok nagy szavakat használni, de talán: az ember azért van, hogy minél közelebb próbáljon kerülni ehhez a maghoz; annak a tudatában, hogy sosem fogja  --  mert nem lehet  --elérni. Mindig csak egy, vagy öt ajtóval lehetünk elõtte. Ezt jelképezi nekem a Rajna kincse, és még jó néhány mitológia számos momentuma. A 'szomorú hír' pedig az, hogy ezzel foglalkozni kell. Ezért van."
Apák iskolája címmel számol be a lap fõszerkesztõje, Létay Vera az idei Cannes-i Filmfesztiválról. "Az idei fesztivál véletlenszerû, vagy talán szándékoltan tematikus összeállításban az értetlen apák iskoláját mutatta be, olyan tartalmi átfedésekkel, hogy már-már az ipari kémkedés gyanúja sem teljesen kizárható. Kiégett, talajt vesztett, elmagányosodott apák kelnek útra, hogy valahol, valamely térben és távoli nõi ölben ottfelejtett gyermeküket felleljék, hogy a szülõi szeretet talált tárgyainak hivatalában boldog családi végkifejletben fejezõdjék be a felelõtlen nemzési saga. Az idegen, titokzatos, nem ismert utód talán csak a megnevezhetetlen ûr betöltésére hivatott. Életpótlék, célpótlék, tartalompótlék." És így tovább.
A fesztivál-beszámolóhoz kapcsolódó Gus Van Sant-interjúban olvashatjuk: "Tarr Béla Sátántangója körkörös szerkezetre épül, a dolgokat különbözõ szemszögekbõl látjuk, ahelyett, hogy, mint bármely más filmben, simán átvágnánk a másik látószögbe. Több történet zajlik egyszerre. Tarr megmutatja a sztori egyik oldalát, legalább félóráig, csak aztán vált, és láttatja a szimultán eseményeket. Ez elég lassú módja a sztori-vezetésnek, mégis imádom, mert eltérés a tradicionális történetmeséléstõl. Egy újabb mód az alternatív szemszögek bevonására."
A folyóirat munkatársai is jól követik az újabb filmtermést és az angol nyelvû szakirodalmat (lásd a Sight and Sound számairól készült ismertetõnket!): e számban Köves Gábor A jövõ mérnöke címmel értekezik a Wells-adaptációkról, míg Varró Attila és mások az amerikai pornó klasszikusoktól (Mély torok!!) a napjainkban is divatos francia szerzõ, Catherine Breillat filmjeiig (Románc) elemzik a mûfaj fõ jellemvonásait.
E téma kapcsán olvashatunk egy frissebb elemzést (Kubiszyn Viktor: A test démonai) Nagisa Oshima klasszikus alkotásáról, az l976-ban készült, Az érzékek birodalmáról.
A Filmvilág augusztusi számában kezdi közölni, a neves amerikai életrajzíró, John Baxter Robert de Niróról szóló munkáját, (Nicholas Ray filmjére utalóan is): Haragban a világgal címmel. S a bevezetõben szinte magyarázatát is kapjuk ennek: "A düh De Niró színészi védjegye, ha nincs ez a rejtett tartalék, melybõl legjobb alakításai táplálkoznak, ez a történet sem szólna másról, mint egy tapasztalt filmszínészrõl, aki olyan középszerû produkciókban állt helyt becsülettel, mint Az utolsó mozicézár, a Zuhanás a szerelembe vagy a Nem vagyunk mi angyalok. De Niro azonban nem ezekben a filmekben, hanem a Taxisofõr, a Dühöngõ bika vagy a Szarvasvadász világában érezte elemében magát, legemlékezetesebb alakításait tehát azokban a szerepekben nyújtotta, melyek megkövetelték a színésztõl, hogy szabadjára engedje a benne lakozó dühöt és frusztrációt. 'Olyan ember benyomását keltette, akiben különösen erõshajlam lakozik az erõszakra' -- nyilatkozta egy alkalommal Kenneth Branagh, aki a Frankenstein címû filmben rendezte De Nirót. 'Nem annyira a fizikai erõszaktól kellett tartani  -- emlékszik vissza a közös munkára  -- mint inkább annak a lehetõségétõl, hogy bármely pillanatban szabadjára engedheti a feltörni készülõ agressziót.'"
A Sin City bemutatója ürügyén persze elmaradhatatlan az elemzés a képregény és a film kapcsolatáról, s kellemes kitérõként a kortárs japán képregény jelentõs alakja, Masamune Shirow portréjának megrajzolásától (Géczi Zsolt: Ismeretlen szerzõ remek mûvei).
A kritikák között A holtak földje, az Ezt kapd ki! (Dig!) és a Világok harca címû filmekrõl olvashatunk delikát sorokat.



További ajánlatunk
David Mitchell: Felhőatlasz (Cartaphilus Kiadó)
2012. december 6. | 21:12

Az angol író regénye izgalmas mű, telitalálat a könyv szerkezete, és a kalandok szövése megunhatatlan. Az olvasó mintha Peer Gynt hagymáját fogná a kezébe: ahogy hántjuk le a rétegeket, úgy...
Cormac McCarthy: Átkelés
2012. november 24. | 15:11

November közepén jelent meg a Magvető Kiadó Cormac McCarthy-sorozatában az Átkelés című kötet, a Vad lovakkal megkezdett Határvidék-trilógia második darabja. A regény a nagysikerű Vad...
Matt Bondurant: Fékezhetetlen - A világ legszittyósabb megyéje
2012. szeptember 14. | 13:09

Szeptember 13-tól játsszák a magyar mozik Az ajánlat és Az út rendezője, John Hillcoat filmjét, a Fékezhetetlent. A megtörtént eseményeken alapuló mű az 1920-as években játszódik, és három fivér...
Patti Smith: Kölykök
2012. augusztus 29. | 02:08

Augusztus elején jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában Patti Smith Kölykök című könyve; a könnyűzene és a költészet találkozási pontjait kereső legendás énekes-dalszerző fiatalkorának és egy...
Quentin Tarantino: Ponyvaregény (Cartaphilus Kiadó)
2012. május 27. | 22:05

Sokan hiszik (tévesen), hogy egy filmet a főcímtől a stáblistáig egy nekifutásra kell végignézni. Sőt, az emberek többsége nem is hajlandó megszakítani, vagy mondjuk a közepén kezdeni egy film...
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM

Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram