Filmtett, 2005. június.

A Filmtett 53., nyári számának középpontjában a sci-fi áll, már minthogy a filmre vitt sci-fi, még hozzá igen bõséges kínálatban. Remek tanulmányok, ismertetõk sorakoznak a lap hasábjain, amelyekbõl sok minden meg tudható e különös mûfaj(?)ról. Figyelemre méltó Szilágyi Zoltán: Sci-fi-kalauz stopposoknak (Vázlatos sci-fi térkép), Dobolán Katalin: Sci-fi-sorozatok, Jakab-Benke Nándor: fekély e kéj (sci-fi, horror és metafizika David Cronenberg mûveiben), Vlad Basalici: A jelen nosztalgiája a sci-fiben címû tanulmányok.

A sci-fi-hez tartozó igazi meglepetés, mondhatni csemege A héfõi lány kapcsán adott Hal Hartly interjú közlése, amelyet Randy Bell készített és Váró Kata Anna fordított magyarra.
Honnan jön a film? -- hangzik a kérdés. "Abból az érzésbõl jön  -- kezdi a választ a kitûnõ amerikai filmrendezõ, akinek több filmje is szerepelt a magyarországi mozik mûsorán  -- amely valójában szerintem sokakban ott bujkál, legalábbis sok ember kifejezésre juttatta már, nevezetesen, hogy minden márkanévvel van ellátva, és mindent az azokhoz társuló értékeke szerint rangsorolunk. Minden az, amire utal --  ez egy híres példa  -- azáltal például, hogy a hatvanas évek lázadó dalait sportcipõk reklámozására használják. Abból az érzésbõl jön a film, hogy minden elõre ki van számítva. Már tudom, hogy ez csak a kereskedelem, tisztán és egyszerûen. Én is kommerszfilm-rendezõ vagyok, mert én is eladok dolgokat. De azért elgondolkoztam azon, hogy hová is vezet ez? A másik ötlet abból a felismerésbõl jött, hogy a vásárlónak annál nagyobb hitele van, minél nagyon a tarozása. Egyik barátomnak bevonták a hitelkártyáját, mert minden hónapban maradéktalanul kiegyenlítette a számláját és a hitelkártya kibocsátója nem keresett semmit a kamatokon. Szerintem ez mulatságos.  Ez vezetett ahhoz, hogy Thoreaut (Henry David Thoreau mûve, a Walden a filmben tiltott irodalomnak számít  ---  A szerk.) használjam, õt ugyanis úgy képzelem, mint a lehetõ legrosszabb fogyasztót, aki önellátó akar lenni és teljesen független. Egy tökéletes fogyasztói társadalomban õ lenne az Antikrisztus."

Külön érdekessége e számnak az animérõl szóló írás, Ilyés István tollából. Ám elõtte pontos meghatározza mi is az az anime: "Az anime gyûjtõfogalom, amely a japán animációs filmet jelöli. Technikai szempontból többnyire hasonló az európai rajzfilmhez. A kettõ azonban minden más tekintetben lényegesen különbözik egymástól. Az anime nem a nyugati rajzfilmek keleti megfelelõje, hanem a mozgóképes médiacsoporton belül az élõszereplõs filmek és a rajzfilmek mellett egy azokkal azonos rangú kategóriát képvisel. Míg a nyugati kultúrában a rajz- és animációs filmek többnyire a gyerek nézõközönség számára készülnek, addig Japánban az anime önálló médiaként tagolódik mûfajokra, a nyugati élõszereplõs filmeknek megfelelõen. Az animák és a mangák jellegzetességének alapja, hogy szorosan kötõdnek a japán emberek életéhez, látásmódjához, kultúrájához. A túlidealizáltság, a szélsõséges romantika éppúgy a japán kultúrából ered, mint a halál és az erõszak naturális ábrázolása vagy akár a szexuális nyitottság. De ilyen jellegzetesség: a tradíció és az újszerû technológiák montázsa, a fantázia lehetséges világaira való nyitottsága a formák és a narratívák terén."
A Filmtett, amely rendszeresen gondoskodik technikai ismereteink bõvítésérõl is, ez alkalommal, a sci-fi témához illõen a 3D grafika és animáció rejtelmeibe vezeti be az olvasót, Bertóti Attila segítségével.

Ebben a számban zárul Geréb Anna remek ismeretterjesztõ összefoglalása az oroszországi filmmûvészet történetérõl. Olvashatunk beszámolókat a Sepsiszentgyörgyi (II. Film.DOK) fesztiválról és  a lutoni Filmstock International (amely idén lesz 6. éves) Debrecen városában tett szereplésérõl, valamint kritikai értékelést a Vera Drake, a 2046, A vágy törvénye, a Le a fejjel, A tolmács címû filmekrõl.

A Filmtett ezzel a számmal ünnepli fennállásának 5. évét!!!
GRATULÁLUNK!