odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG 14h-


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Bevezető  
Kedves film iránt érdeklődő látógatónk, felhasználónk, olvasónk a végeken! Jelen rovatunkat tájékoztató-információs rovatnak szánjuk, abban a meggyőződésben, hogy "aki olvas, többet lát". Szeretnénk tájékoztatni mindnyájukat a filmről megjelent friss olvasnivalókkal: könyvek, hazai és külföldi folyóiratok, újságok, filmes szájtok írásainak megjelenéséről. Szeretnénk, ha velünk tartana, nemcsak úgy mint tájékozódni akaró filmrajongó, hanem úgy is mint e rovat önkéntes levelezője, aki megosztaná ismereteit más filmrajongókkal s ezért szívesen felhívná mások figyelmét is olyan, a filmről szóló (a film világához tartozó) írásokra, amelyek véleménye szerint érdekesek. Éppen ezért szívesen vennénk gondolatait-véleményét e rovatban ismertetett írásokról, illetve javaslatait (pontos helymegjelöléssel) a filmkritikáktól a vaskos kötetekig terjedő hazai és külföldi filmszakirodalomból. Mondja el véleményét, írjon, javasoljon!
Lapozó  
ROMA-KÉPEK
2012. május 27. | 22:05

Filmvilág, 2005. június.

A Filmvilág friss számának vezetõ anyai a romafilmekkel foglalkoznak, illetve a romák filmbéli és televíziós megjelenésének jellemzõivel.
Bori Erzsébet bevezetõ tanulmányában megállapítja a magyar dokumentumfilm már rég szakított a romantikus cigányképpel, a nyomorjelentések helyébe az emancipáció kérdései léptek. Majd így folytatja: "Miközben a játékfilm -- a médiával karöltve -- egyre csak "a cigány" sztereotip õsképét erõsíti, a dokumentumfilmesek heroikusan dolgoznak a romák megismerésén és megismertetésén. A cigánytárgyú dokumentumfilmben mostanra érett be az az új megközelítés, amelyet bízvást nevezhetünk szemléletváltó paradigmának. megtört a nyomorjelentések, a munka, lakás, az iskola, az egészségügy terén elszenvedett halmozott hátrányok vádló bemutatásának egyeduralma, és mind gyakoribb az olyan egyének és közösségek ábrázolása, akik kifelé igyekeznek a gettóból, a kilátástalan helyzetekbõl, szembemennek a sztereotípiákkal." Majd hozzáteszi: "Persze a szemléletváltás, amirõl beszélek, nem a filmben jött létre, hanem a társadalomban. Még ha a társadalom nem is tud róla (vagy még nem vett tudomást róla), már számos jele mutatkozik a közbeszédben, a közgondolkozásban, és ezt veszik le érzékeny mûszerként a jó dokumentumfilmek."
Örkény Antal szociológiai megközelítésû írásában -- Cigány film vagy roma film? -- abból indul ki, hogy "abban a szerencsés helyzetben van a magyar mozi nézõ, hogy egyszerre három, a roma kisebbség helyzetét bemutató játékfilmet -- Gauder Áron Nyócker, Oláh J. Gábor Rap, Revû, Rómeó és Pejó Robert Dallas Pashamende -- is megnézhet a moziban. megállapítja, hogy "A filmek közös jellemzõje az is, hogy szemben az etnikai kultúra és identitás kiépítésének bevett útjával, ami az etnikai-vérségi gyökerekre helyezi a hangsúlyt, és amelyben a közös eredet kultusza játssza a döntõ szerepet, ezek a filmek a többségi kultúra modern szövegeibe találják meg az identitásépítéshez szükséges etnikai toposzok nyersanyagait, amelyek aztán átmennek az etnikai kontextusba, újraértelmeznek, és ezáltal lényegében etnicizálják azokat. Így a klasszikus mû a modern etnikai életérzés kifejezõ eszközévé, az etnikai másságból fakadó feszültségek megjelenítõjévé válik. Másrészt az etnikai közösség is profitál belõle, különösen az olyan kultúrák esetében, mint a romáké, akik híján vannak az eredetmítoszhoz és az etnikai kultúra folytonosságának bemutatásához szükséges alapvetõ közös mitikus történeteknek, és akiknek ezek az adaptációk a közös emlékezés forrását jelenthetik."
A televíziós csatornákon megjelenõ romákról ezt írja -- a többi közt -- Varró Szilvia: "A romák jól behatárolt képi sémák mentén tûnnek fel a képernyõn. Életük nyilvános, míg a nem romáké védett: a televíziós kamerák magától értetõdõen nyomulnak be intim szférájukba. A magukat megvédeni képes többségi riportalanyok mernek nemet mondani, a szegények viszont nem is tudják, hogy megtehetik ezt. A tévék sorra azzal érvelnek: a romák hozzájárulnak személyes adataik (nevük, lakóhelyük), vagy lakóhelyük képeinek nyilvánosságra hozatalához. Etikai kódexek vagy szakmai viták híján az adott újságíró egyéni felelõsségére van bízva, hogy megemlíti-e például a szabolcsi faluban élõ, egy kórházban tudtán kívül sterilizált nõ nevét. Az ütõs sztorival a szerkesztõségbe visszatérõ riporter csak azt felejti el, hogy a vallásos cigány nõnek mivel kell szembenéznie környezettében a riport után."

A magyar filmtörténet súlyos tanulságai közé tarozik Muhi Klára két cikkének tárgya: a kitûnõ Böszörményi Géza két betiltott és majd elfeledett filmjével -- Az utolsó tánctanár, Hungarian Dracula -- foglalkozik.

Talán A Scosese-filmek megjelenése a díszdobozban sarkallta a szerkesztõket arra, hogy felelevenítsék a jelentõs amerikai filmrendezõ, Martin Sorsese filmjeit, méltassák munkásságát.
Pápai Zsolt érdekes észrevételeket közlõ tanulmányában -- Mozgókép-kalligráfia (Martin Scorsese portréjához) -- megállapítja, hogy az Új-Hollywood rendezõi (Lucas, Coppola, Spielberg, Brian de Palma és mások) közül elvei mellett a legkitartóbbnak talán Sorsese bizonyult, aki "noha már karrierje kezdetén tisztába jött vele, hogy mûvészfilmes ambícióiból neki is fel kell majd adnia. Fel is adott, ezzel együtt õ mentett át a legtöbbet Új-Hollywoodba a hatvanas-hetvenes évtizedforduló amerikai filmjeinek forradalmi szellemébõl. Karakteres, sokszor az experimentalizmussal kacérkodó stílusának köszönhetõen sikerült frissen tartania a hetvenes évek közepétõl uniformalizálódásnak indult és professzinalizmusba pácolódó amerikai moziban azokat az újító energiákat, amelyeknek Hollywood voltaképpen a felemelkedését köszönhette." A Tanulmányt Kubiszyn Viktor Taxisofõr elemzése követi, melynek kódájában azt írja, hogy "A Taxisofõr továbbra is minden idõk egyik legjobb filmje, mozgókép-történeti radikál-klasszikus, amit idõrõl-idõre érdemes újranézni és újra felfedezni. Robert de Niro õrülettõl szikrázó vigyora pedig azóta is ott villog a nagyvárosi fényektõl szétszabdalt tócsák tükrében, és hirdeti, hogy a metropolisokban semmi sincs a helyén, semmi sincs rendben, senki sem aszerint él, ahogy szeretne. Travis Bickle ezen bekattant. Pszichopata állat, antihõs és kultfigura. Meg esendõ ember. Tükörképünk."
A Filmvilág ezen "blokkját" egy Martin Scorsesevel folytatott hosszabb interjú elsõ része zárja.
A filmtörténet egy másik jelentõs személyisége, Ingmar Bergman munkáinak méltatása is szerepel az új számban, immár bevallottan a Bergman-filmek DVD-kiadásának apropójából. Gelencsér Gábor és Bíró Yvette remek tanulmányai újabb és újabb arcát villantják fel a svéd mester mûvészi arculatának.

A kritikai rovatban olvashatunk A bûn városa és a Galaxis útikalauz stopposoknak címû filmekrõl, s bõséges beszámolót a Titanic fesztiválon látott érdekességekrõl s a nem kevésbé érdekes 52. Országos Független Filmfesztiválról, mely ez évben Székesfehérvárott zajlott.

A kortárs filmek rajongói ritka csemegeként olvashatják Alekszandr Trosin friss filmeket bemutató írását az orosz film jelenérõl. ("Az orosz filmgyártás mindinkább a nézõk igényeihez és a piaci konjunktúrához igazodik, de igyekszik közben tartani a mûvészi színvonalat is.)



További ajánlatunk
David Mitchell: Felhőatlasz (Cartaphilus Kiadó)
2012. december 6. | 21:12

Az angol író regénye izgalmas mű, telitalálat a könyv szerkezete, és a kalandok szövése megunhatatlan. Az olvasó mintha Peer Gynt hagymáját fogná a kezébe: ahogy hántjuk le a rétegeket, úgy...
Cormac McCarthy: Átkelés
2012. november 24. | 15:11

November közepén jelent meg a Magvető Kiadó Cormac McCarthy-sorozatában az Átkelés című kötet, a Vad lovakkal megkezdett Határvidék-trilógia második darabja. A regény a nagysikerű Vad...
Matt Bondurant: Fékezhetetlen - A világ legszittyósabb megyéje
2012. szeptember 14. | 13:09

Szeptember 13-tól játsszák a magyar mozik Az ajánlat és Az út rendezője, John Hillcoat filmjét, a Fékezhetetlent. A megtörtént eseményeken alapuló mű az 1920-as években játszódik, és három fivér...
Patti Smith: Kölykök
2012. augusztus 29. | 02:08

Augusztus elején jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában Patti Smith Kölykök című könyve; a könnyűzene és a költészet találkozási pontjait kereső legendás énekes-dalszerző fiatalkorának és egy...
Quentin Tarantino: Ponyvaregény (Cartaphilus Kiadó)
2012. május 27. | 22:05

Sokan hiszik (tévesen), hogy egy filmet a főcímtől a stáblistáig egy nekifutásra kell végignézni. Sőt, az emberek többsége nem is hajlandó megszakítani, vagy mondjuk a közepén kezdeni egy film...
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM

Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram