odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG 14h-


HÍREK
Cannes - A japán Kore-eda Hirokazu filmje kapta az Arany Pálmát
Cannes - A magyar versenyfilm nyerte a kritikusok különdíját
A Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált
Zenei és magyar vonatkozású filmek a 25. Titanicon
A Tűzgyűrű: Lázadás ledöntötte a Fekete Párducot az észak-amerikai kasszasikerlista éléről
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
Bevezető  
Kedves film iránt érdeklődő látógatónk, felhasználónk, olvasónk a végeken! Jelen rovatunkat tájékoztató-információs rovatnak szánjuk, abban a meggyőződésben, hogy "aki olvas, többet lát". Szeretnénk tájékoztatni mindnyájukat a filmről megjelent friss olvasnivalókkal: könyvek, hazai és külföldi folyóiratok, újságok, filmes szájtok írásainak megjelenéséről. Szeretnénk, ha velünk tartana, nemcsak úgy mint tájékozódni akaró filmrajongó, hanem úgy is mint e rovat önkéntes levelezője, aki megosztaná ismereteit más filmrajongókkal s ezért szívesen felhívná mások figyelmét is olyan, a filmről szóló (a film világához tartozó) írásokra, amelyek véleménye szerint érdekesek. Éppen ezért szívesen vennénk gondolatait-véleményét e rovatban ismertetett írásokról, illetve javaslatait (pontos helymegjelöléssel) a filmkritikáktól a vaskos kötetekig terjedő hazai és külföldi filmszakirodalomból. Mondja el véleményét, írjon, javasoljon!
Lapozó  
Gervai András: A TANÚK. Film - Történelem. (Budapest, 2004. Saxum.)
2012. május 27. | 22:05

Gervai András ismert újságíró, filmkritikus könyve a Kádár-korszak filmes történelméről érdeklődik. Interjú-kötet. "Ezt a könyvet - néha szinte akaratom ellenére is - meg kellett írnom - tesz vallomást maga a szerző. Az anyag fogva tartott. Az előzményekhez tartozik, hogy Mozi az alagútban című könyvemben a magyar filmszakma 1990 és 1995 közötti helyzetét vizsgáltam interjúk és dokumentumok segítségével. Különösen drámainak éreztem mindazt, amit a Róna utcai filmgyárban tapasztaltam. Ezért is követtem nyomon a Mafilm lassú leépülését 2001-ig. A kilencvenes évtized vizsgálata után törvényszerűen ébredt fel bennem a kíváncsiság az interjúkban sokszor nosztalgiával emlegetett múlt iránt. Izgatott, hogy valójában milyen is volt ez az elmúlt félévszázad, milyen lehetőségei voltak az értelmes cselekvésnek, s hol húzódtak a falak. A kádárizmust akartam jobban megérteni - s úgy éreztem, ehhez kitűnő médiumként szolgál számomra a film".

Gervai mindenekelőtt filmrendezőket kérdez. Impozáns a névsor: Almási Tamás, Bacsó Péter, Ember Judit, Gaál István, Gazdag Gyula, Gyarmathy Lívia, Herskó János, Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta. Külön érdeme a kötetnek a neves író, forgatókönyvíró és dramaturg, Kertész Ákos megszólaltatása. És ritka csemege a korszak fő irányító szervezetének, a Filmfőigazgatóság vezetőinek, Papp Sándornak, Szabó B. Istvánnak és Kőhalmi Ferencnek megszólaltatása. A kötet számos dokumentummal egészül ki, például Losonczy Géza levele Radványi Gézához, A filmesek jövedelem viszonyai (1955), Új premizálási és szervezeti rendszer (1963), Herskó János búcsúlevele, A Bástyasétány '74 betiltása és még jónéhány dokumentumrészlet.

Sok érdekes és sok érdektelen dolgot tudhat meg az olvasó ebből a kötetből. És talán bizonyos összefüggéseket is, de főképpen történeteket, véleményeket, amelyek, bármennyire is ellentmondásosnak tetszenek, együttesen voltak jellemzőek a 1989 előtti korszakra. Ember Judit például elmondja a Hagyd beszélni a Kutruczot! című filmje kapcsán, hogy az akkori filmfőigazgató, Kőhalmi Ferenc kifakadt: "Judit, Judit, mit csinált már megint?" "Filmet." "De hát miért nem szólt nekem előtte? Miért nem szólt, hogy mire készül?" "Erre megkérdeztem: ha én elmondom magának, hogy miről akarok filmet csinálni, mit szólt volna?" "Hogy ne csinálja." "Látja, ezért nem szóltam." Később a kötetben ugyanez a filmfőigazgató nyugodtan megállapítja (biztosan nem Ember Juditra célozva): "Az alkotók egy részének olyan kapcsolatai voltak a felső politikai vezetőkkel, amilyenek nekem soha. Volt egy kör, amelyik Aczéllal reggelizhetett, ebédelt, vacsorált. Én soha. Nem azért mondom, mert vágytam rá."
Hát igen. Ez volt a kor - mondanánk kicsit lehangoltan. De nem lehetünk benne biztosak, csak abban, hogy ez is a kor volt. A szubjektív emlékezések persze sok igazságot tartalmazhatnak, jóllehet a kötet jegyzetei és olykor dokumentumai néha ellentmondanak a vallomások egy-egy megállapításának. Mi lehet a történeti igazság akkor?

Erre a nem könnyen megoldható problémára világít rá Gelencsér Gábor is a Filmvilág novemberi számában megjelent, Gervai könyvéről írt kritikájában. (www.filmvilag.hu) A filmtörténetnek "foglalkoznia kell tehát a politika művészetre gyakorolt hatásával, csakhogy miben ragadható meg ez a hatás? A filmes intézményrendszert működtető döntésekben? De hát az akkori kultúrpolitikai irányítás egyik jellegzetessége éppen az volt, hogy a valóban lényeges utasításokat nem adták írásba. Hogy zavaros, áttekinthetetlen helyzetet teremtettek, amelyben állandó bizonytalanságban lehetett tartani a művészeket; hogy nem voltak világos határvonalak - ha volt a korszaknak "kultúrvonala", akkor éppen ez volt az. De hogyan lehet a folyosói beszélgetéseket "kutatni"? Marad a másik lehetőség, a még elérhető szereplők megkérdezése mindarról, amit nem vettek jegyzőkönyvbe. Csakhogy támaszkodhat-e a filmtörténetírás szükségszerűen szubjektív visszaemlékezésekre?  Nyilvánvalóan egyik kérdésre sem lehet megnyugtató választ adni - s ez alighanem a magyar filmtörténetírás nehezen megkerülhető módszertani problémája."



További ajánlatunk
David Mitchell: Felhőatlasz (Cartaphilus Kiadó)
2012. december 6. | 21:12

Az angol író regénye izgalmas mű, telitalálat a könyv szerkezete, és a kalandok szövése megunhatatlan. Az olvasó mintha Peer Gynt hagymáját fogná a kezébe: ahogy hántjuk le a rétegeket, úgy...
Cormac McCarthy: Átkelés
2012. november 24. | 15:11

November közepén jelent meg a Magvető Kiadó Cormac McCarthy-sorozatában az Átkelés című kötet, a Vad lovakkal megkezdett Határvidék-trilógia második darabja. A regény a nagysikerű Vad...
Matt Bondurant: Fékezhetetlen - A világ legszittyósabb megyéje
2012. szeptember 14. | 13:09

Szeptember 13-tól játsszák a magyar mozik Az ajánlat és Az út rendezője, John Hillcoat filmjét, a Fékezhetetlent. A megtörtént eseményeken alapuló mű az 1920-as években játszódik, és három fivér...
Patti Smith: Kölykök
2012. augusztus 29. | 02:08

Augusztus elején jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában Patti Smith Kölykök című könyve; a könnyűzene és a költészet találkozási pontjait kereső legendás énekes-dalszerző fiatalkorának és egy...
Quentin Tarantino: Ponyvaregény (Cartaphilus Kiadó)
2012. május 27. | 22:05

Sokan hiszik (tévesen), hogy egy filmet a főcímtől a stáblistáig egy nekifutásra kell végignézni. Sőt, az emberek többsége nem is hajlandó megszakítani, vagy mondjuk a közepén kezdeni egy film...
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM

Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram