Feliratozás:
angol (english), német, lengyel, svéd, spanyol, olasz, görög, holland, francia, finn, portugál, magyar, cseh, héber, izlandi, norvég, török, horvát
Képarány:
4:3
Extra:
dokumentumfilm(ek) előzetes(ek)
A Casablanca a film hőskorában készült. Olyan korban, amikor a vásznon tilos volt az erotika és a brutalitás. A speciális effektek helyett a színészek és a rendezés volt igazán lényeges. Egy pillantás, egy mosoly, vagy egy nevetés elég volt ahhoz, hogy mindenki átélje a szereplők szenvedését, örömét, bánatát. Egy ilyen korban készült a Casablanca, a mű, amit azóta sem tudtak felülmúlni. Megszámlálhatatlanul sok mai történet és karakter alapjául szolgált.
A film a II. Világháború idején játszódik. Európa nagy része már a náci Németország uralma alatt van. Akik tudnak, menekülnek a végzetük elől. Az egyetlen lehetőség: eljutni Amerikába, ahová nem ér el a fasizmus. Akik menekülni próbálnak, mind Casablancában gyülekeznek, hogy repülővel továbbjuthassanak Lisszabonba. Onnan indulnak a tengerjárók az ígéret földjére. Sokan bármit megtennének, hogy feljuthassanak a gépre, majd a hajóra.
Különös karakterű emberek alkotják a történetet:
Rick (Humphrey Bogart), a bártulajdonos látszólag mindenkiről tud mindent, egyszerre félnek tőle és tisztelik, de csak addig teszi a dolgát, amíg a saját feje veszélybe nem kerül.
Renault (Claude Rains), a rendőrkapitány egy korrupt tisztségviselő, aki mindenből ki akarja venni a saját hasznát, és persze mindkét oldalról.
Ilsa (Ingrid Bergman), Rick rég elfeledett szereleme. Mindene a férje, de akit egykoron mégis elhagyott egy másik férfiért.
Viktor Lászlót (Paul Henreid), Ilsa férjét egy német tiszt egészen Casablancáig üldözte, hogy letartóztassa.
Heinrich (Conrad Veidt) őrnagyot csak Viktor László kézre kerítése érdekel.
A történet nem túl bonyolult, a karakterek nem túl kirívóak. A film mégis nagyszerű. A filmtörténelem egyik legfelejthetelenebb románcát láthatjuk benne. Mindenképpen meg kell nézni és tanulni belőle.
2005. szeptember 24. 00:37 - AgnusDei
Nincs is kellemesebb, mint kétszázharminchatodszorra is megnézni a Casablancát... Na jó, csak vicceltem! Viszont tény, hogy az 1942-es alkotás egyáltalán nem vált unalmassá, vontatottá, semmit nem "porosodott". Ez valóban csak az igazán jelentős, örökzöld alkotások érdeme, ez a film pedig kétségtelenül ebbe a kategóriába sorolható.
Humphrey Bogart nemcsak kortársai között volt kivételes, utánozhatatlan jelenség, akinek karaktere nem sokat változik ugyan, ha több filmjét is végignézzük, viszont ezt a pompás arcjátékot, dekadens eleganciát, flegmatikus pókerarcot senki nem volt képes ilyen tökéletesen, mégis könnyedén, természetesen megformálni. Ha másért nem, legalább miatta meg kell nézni ezt a klasszikust!
2008. március 3. 20:49 - telkesné
Az egyik legismertebb amarikai film a két világhirü szinésszel a főszerepekben.Nem elég egyszer látni,ezért szeretném a neten ismét megtekinteni.
