odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG 14h-


Büszkeség és balítélet
Pride and Prejudice
ODEON ÉRTÉKELÉSE 8
LÁTOGATÓK ÉRTÉKELÉSE 8.3

Küldd el emailben!
 
Javítsd az adatbázist!
Írj Te is ajánlót!
Pontozd a filmet!
 
eredeti cím:  Pride and Prejudice
év:  2005
nemzet:  angol
hossz:  127 perc
kép:  színes
kiadó/forgalmazó:  UIP
dialógus:  szinkronizált
műfaj:  irodalmi adaptáció
vígjáték
romantikus
dráma
STÁBLISTA DVD-INFO
Rendező
Joe Wright
Szereplő
Keira Knightley
Matthew Macfadyen
Talulah Riley
Rosamund Pike
Jena Malone
Carey Mulligan
Donald Sutherland
Brenda Blethyn
Claudie Blakley
Sylvester Morand
Simon Woods
Kelly Reilly
Tom Hollander
Judi Dench
Alan Cumming
Operatőr
Roman Oshin
Zeneszerző
Dario Marianelli
Író (Eredeti mű szerzője)
Jane Austen
Író (Forgatókönyvíró)
Deborah Moggach
Emma Thompson
Hang:
5.1
Szinkron:
angol (english), magyar
Feliratozás:
angol (english), magyar
Képarány:
2.35:1
Extra:
alternatív jelenetek
audiokommentár(ok)
képgaléria
kisfilm(ek)
werkfilm
Úgy tűnik, hogy amiként minden korszaknak megvan a hozzáillő Hamletje, aszerint a megfelelő Büszkeség és balítélet filmváltozata is. Jean Austin klasszikusa mindig megdobogtatta a leányszíveket, és ez a jövőben is így lesz.
A 2005-ös adaptációnak nagy elődök legendájával kellett megküzdenie, többek között az überelhetetlennek kikiáltott, Simon Langton által rendezett BBC-sorozattal. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ha a magasra tett lécet nem is sikerült leverni, Joe Wright filmje azért tisztességgel állja a sarat. Ragaszkodik az eredeti regényhez, annak szerkezetéhez, csodálatos, korhű jelmezekkel és díszletekkel eleveníti meg a világát. Austin korának kegyetlen formaságait és az írónő finom humorát egyaránt nagyszerűen mutatja be. Külön jó pontot érdemel azért, hogy a dialógusok mellett nagy figyelmet szentel a film speciális nyelvének (manapság sajnos csak ritkán alkalmazott) kihasználására is. Főhőseinek lelkiállapotát a táj bemutatásának segítségével is hangsúlyozza, egy apró gesztussal vagy mozdulttal pedig sok-sok regényoldalt tud egyetlen képben ábrázolni.
Szimpatikus főhősnőnket, Miss Elizabeth Bennettet ezúttal Keira Knightleyt alakítja, aki tényleg korunk lánya, egy igazi XXI. századi szépségideál. (Bár az 1700-as években talán kissé soványnak bizonyult volna…) Szenvedélyesen hozza Elizabeth okos és őszinte figuráját, lobbanékonysága ugyan egy kissé eltér az eredetitől, de hát a mostani csajok már csak ilyenek, nem igaz?
Mr. Darcy szerepe nagy kihívás, hiszen tulajdonképpen már egybeforrt Laurence Olivier, de leginkább Colin Firth személyével, és örömmel jelenthetem, hogy Matthew Macfadyennek is sikerült ezt a feladatot megoldania, méghozzá jelentőségteljesen. A mellékszerepekben pedig olyan óriások brillíroznak, mint Brenda Blethyn és Donald Sutherland.

A film két kategóriában kapott Golden Globe-jelölést, a Brit Filmakadémia hat kategóriában jelölte BAFTA-díjra, négy kategóriában pedig Oscar-nominációt kapott az Amerikai Filmakadémiától.

Maripen
» Olvasói szinopszis «
2006. február 6. 10:28 - Vivi

Sokszor nehéz megfogalmazni, hogy miért is jó egy film. Mi az a plusz, amivel több, mint egy akármelyik másik film. Talán azt mondanám, ha magával ragad, ha eléri azt, hogy együtt mozgunk, együtt lélegzünk a szereplőkkel, átéljük a hangulatváltásokat, a félelmeket, a boldog pillanatokat. Hullámzunk, oda és akkor, ahová visz a film. A XVIII. század végén játszódó Büszkeség és balítélet egy igazi romantikus, lírai alkotás. Sokakat ihletett már meg. A 2005-ös mozi adaptáció Joe Wright látásmódjában mutatja be a jól ismert Jane Austen által megálmodott történetet. Ragaszkodva a mű eredetijéhez, nyelvezetéhet, korabeli helyszínekkel, ruhákkal, és nyugodtan mondhatom, hogy fantasztikus és tehetséges színészgárdával. Ha egy jó könyvet mozifilmre szeretnénk vinni, nyilván készülnünk kell, arra, hogy a feladat nem egyszerű. Néhány órába kell besűríteni a több száz oldalas alkotást, úgy, hogy az eredeti művel mégis megegyező legyen. Össze kell vonni, helyszíneket, helyzeteket, párbeszédeket, és a végeredmény tekintetében természetesen nem mindegy hogy hogyan. Hiszen ezen áll, vagy bukik minden. Azt gondolom a Joe Wright által rendezett film a kitűzött célját elérte. Visszavisz minket a XVIII. század végébe, megmutatja a Benett család életét, hétköznapjait. A történet pedig tömören: „A jómódú, ám nem túlságosan gazdag vidéki földbirtokos, Mr. Bennet a maga nemében bol-dogan él buta és pletykás felesége, valamint öt lánya társaságában mindaddig, amíg a szom-széd birtokra be nem költözik a fiatal, kedves és szerencsére nőtlen Mr. Bingley, aki magával hozta meglehetősen gőgös és kellemetlen természetű, arisztokrata családból származó barát-ját, Mr. Darcyt. Mi sem kiszámíthatóbb, mint hogy Mr. Bennet legidősebb lánya, a szelíd természetű Jane beleszeret az új bérlőbe, legidősebb húga, Elizabeth pedig heves szócsatákba keveredik az első látásra ellenszenves és kellemetlen Mr. Darcyval. Természetesen a szerelmesek - rajtuk kívülálló okok miatt - nem lehetnek egymáséi, a civa-kodók viszont szép lassan belátják tévedéseiket, és mély vonzalommal kezdenek viseltetni egymás iránt. Ettől kezdve már csak idő kérdése, mikor és hogyan következik be a boldog végkifejlet.” Számomra egyszerűen megunhatatlan ez a történet. :-) Vivi
Olvasói hozzászólások

Impresszum  |  Kapcsolat  |  Médiaajánlat


RÉSZLETES KERESÉS
cím: eredeti cím:
év:  - 
moziban:
kritika szerzője:
értékelés: -
téka szűrés:
média szűrés:
dialógus nyelve:
nemzet:
DVD
hang:
DVD felirat:
rendező:
szereplők:



író:
műfaj: és és
Rendezési szempont:
Eredmények/
oldal:
 
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink