Extra:
Így készült - dokumentumfilm interjúk kimaradt jelenet(ek) kisfilm(ek)
Van abban valami rendkívül meggyőző, hogy az ember nem tud kiverni a fejéből jelenetsorokat, zenéket, mondatokat. Akinek kétségei voltak Tarantino képességeit illetően, a Menyasszony történetének második fejezete biztosan eloszlatja. Az ötös halállistán még három név áll a folytatás kezdetekor, a Vipera Osztag életben lévő tagjai reszketve várják, hogy egykor cserbenhagyott, elárult társuk bosszúja utolérje őket. A Vol. 2.-ből megtudhatjuk végre, mi is történt a kápolnában, hogyan fordult meg (és hogyan alakul) Bill és xxx kapcsolata. És főleg, hogy mit szól xxx, mikor megtudja, hogy a kislánya él. Persze szépen adagolva megismerkedünk az előzmények szereplőivel és a korábbi történésekkel. A Vol. 1-hez képest teljesen mást és mégis ugyanazt villantó folytatás felülmúlja az első epizódot. A Vol. 1-ben látott kung-fu filmes hagyományokat követő vonal ezúttal a western zsánere felé kanyarodik, Morriconét citáló zenéjével, a mesterien eltalált hangulattal a legragyogóbb spagettiwesternek idéződnek meg a vásznon. Igazán elmebeteg szereplők, teljesen kifacsart helyzetek, minden a végletekig fokozottan. Az első résznél fanyalgók megnyugtatására a sziporkázó dialógusok is vissztérnek. A páratlan végefőcímet kötelező végigülni, de ez nem lesz nehéz, az élmény beleszögez a fotelbe.
Még jó, hogy a folytatásról suttogó hírek majdnem biztosan kacsák, különben nem bírnánk az izgalmakat, amit a harmadik rész kivárása jelentene.
2005. szeptember 11. 17:05 - attila86
A Kill Bill 2 nem más, mint műfajok keverése, mint nagy filmek koppintása! Főleg két elem jelenik meg benne: a vuhszia és a western. A filmben szereplő kard illetve karate jelnetek látványosak, de korántsem annyira, mint kínai társaiké! Ezenkívül a filmben szereplő kínai mester már már nevetséges. A western sem hat úgy, mint egy igazi előd. Morricone zenéje és Leone képei pedig igazi rablásnak minősülnek! Ha valaki megrendez egy előzöleg jól megkomponált jelenetet, nehéz lesz elrontania. Valahogy így járt Tarantino is, akit nagy művész rendezőként tartunk számon. Nos, a vér naturalisztikus megjelenítése, vagy akár a szem kitépése nem hinném, hogy különösebb értékkel bírnának. A film csattanója (hogy él a kislány) váratlan, míg Bill halálának módja szinte magától értetődő. A Kill Bill elért egy kisebb fan-kört, de maradandót nem hiszem, hogy elérhet a filmmüvészetben. Tarantino, ha már saját képsorokat nélkülözött, valamit belerakhatott volna filmjébe, amitől azt mondhatnánk: Ez igen! Aki szeretne egy igazi vuhsziát vagy westernt vagy akár egy jó akciófilmet látni, az ne ezt válassza! Míg a Tarantino rajongók nézzék meg többször, de hamar rájönnek, hogy nem ez a "mester" legjobb filmje!
2007. november 1. 14:53 - szolanita
Undorító, ocsmány, féreg. Ez kell nektek??? Te jó isten hova süllyedtünk, ha embereknek ez a film 8.8 és 10-es. Szégyen, gyalázat. Nem is csodálom, hogy annyi szadista marha van ezen a világon, amikor mindenki ezt szereti. Gusztustalan
Te nem veszed észre a film finom utalásrendszerét, soha nem láttad még Sonny Chibát és a kung-fu filmeket vmint nem vagy Tarantino őrült és ez örök hiba barátocskám!
szolanita, 2007-11-01 14:50:37
Undorító, ocsmány, féreg.
Ez kell nektek??? Te jó isten hova süllyedtünk, ha embereknek ez a film 8.8 és 10-es.
Szégyen, gyalázat. Nem is csodálom, hogy annyi szadista marha van ezen a világon, amikor mindenki ezt szereti.
Gusztustalan
