Feliratozás:
angol (english), görög, magyar, cseh, török, arab, román
Képarány:
1.85:1
Max Renn, egy kis kábeltévé, a 83-as csatorna elnöke kétségbeesetten próbál versenyben maradni a nagy tévétársaságok között. Csatornája programja ezért elsősorban az alantas szexuális ösztönökre épít - de úgy látszik ez sem elég ahhoz, hogy az állomás sikeres legyen. Miközben kutat egy olyan program után, amely kihúzhatná a társaságot a kátyúból, véletlenül rábukkan egy kalózfrekvencián sugárzó ismeretlen adóra, a Videodrome-ra, ahol hipnotikus hatású, borzalmas képsorok peregnek le a szeme előtt. A Videodrome "műsorán" látszólag valódi felvételek peregnek szadista erőszakról, perverz gyilkosságokról. Max nyomozni kezd a Videodrome forrása után, abban a reményben, hogy megszerezheti a csatornája számára a sokat igérő programot. Hamarosan kiderül, hogy a Videodrome műsorát egy vallási szervezet vezetője sugározza milliók otthonába, a hagyományos tévéműsorok közé vegyítve, a tudatalatti ösztönöket megcélozva. Max lassan szintén a Videodrome áldozatának tekintheti magát. Függővé válik, és elveszti realitásérzékét. Összemosódik előtte a fikció és a valóság... Cronenberg hátborzongató média-szatírája DVD-n az Amerikában eredetileg moziban bemutatott változatban jelenik meg. Cronenberg rendezői változatához képest mintegy nyolc jelenet esetében kellett a cenzorok hatására apróbb módosításokat, vágásokat elvégezni, ezek összesen nem több, mint 18-20 másodpercnyi jelenetet érintettek!
2008. március 5. 10:17 - Neszfor
A Videodrome kétség kívül egy még kiforratlan rendező munkája - állapíthajuk meg, ha láttuk már a '90-es években bemutatott filmjeit. A tempó és a valóság-fikció határain ugrándozó dramaturgia jóval erősebb az eXistenZ-ben, karakterei pedig sokkal színesebbek a Meztelen ebédben.
Ettől eltekintve a film még így is nagyszerű. Az első perctől az utolsóig érezhető az az ellenszenv, amit maga a rendező képvisel a cenzorokkal szenben. Művének története abból a frusztrációból fakad, amit a kereskedelmi csatornák álszent igazgatói, műsoraik fogyasztói okoznak benne. Mondhatjuk tehát, hogy a Videodrome provokatív film... én mondjuk nem érzem annak. Nem kívánja objektív szintre emelni szerzője ellenszenvét, viszont roppant meglepő módon pontosan olyan hatással van nézőjére, mint maga a Videodrome - talán pont ezért ez a címe?
