Feliratozás:
angol (english), német, lengyel, svéd, spanyol, olasz, holland, francia, finn, portugál, magyar, cseh, héber, izlandi, norvég, török, horvát
Képarány:
1.85:1
Extra:
nincs
Dr. Richard Walker (Harrison Ford) feleségével, Sondrával (Betty Buckley) Párizsba érkezik egy orvosi konferenciára. Már a hotel felé vezető úton intő jel árulkodik arról - egy taxis, majd egy gumidefekt formájában -, hogy talán nem fog minden úgy működni, mint ahogyan azt ők elképzelték. Ennek bizonyítékaként a hotelben a balszerencse ismét felüti fejét: Sondra bőröndjét elcserélték. Míg Richard tusol, a nő egy telefonhívásra távozik a szobából. A doktor, kijőve a fürdőszobából, mit sem sejtve a történtekről reggelizik, olvasgat, s mikor pár óra elteltével a felesége még mindig nem tér vissza a szobába, keresni kezdi.
A portás csak annyit tud, hogy telefonon hívták, egy hajléktalan pedig látni vélte, amikor egy nőt elraboltak. Richard meg is találja a parkolóban elvesztett karkötőt, de mindez a rendőrséget és a követséget nem izgatja különösebben, így a doktor elhatározza, hogy egyedül néz a felesége után.
Elsősorban az elcserélt, ismeretlen bőröndöt kutatja át. Egy gyufaskatulyán talált név segítségével, egy éjszakai lokálban megtudja Dede címét, s mivel az egyetlen nyom a férfihez kötődik, elmegy a lakására. A meglepetés ott éri csak igazán: a férfi a konyha kövén hever holtan. A lakás előtt várakozva viszont Michelle-lel (Emmanuelle Seigner), a játszma egyik újabb főszereplőjével találkozik össze, akitől némi erőfeszítés bevetésével megtudja, hogy valamilyen ismeretlen dolgot csempészett át Amerikából abban a bizonyos táskában, de a férfi, akitől a munkát kapta, éppen holtan hever a konyhakövön. Ha nem is önkéntesen és örömmel, de kénytelenek összefogni az ismeretlen megbízók utáni kutatásban, hogy Michelle a pénze, Dr. Walker pedig a felesége nyomára bukkanjon.
Gyanútlanul keveredünk bele a jól felépített történetbe, csakúgy tudatlanul, ahogyan a főszereplők is. Ha engedünk a sodrásnak, kellemes izgalommal tölthet el bennünket a szálak felgöngyölítése, a sztori kibontakozása. Ford kellőképpen meglepett, Polanski felesége, a Seigner lány meg meglepően jó, de leginkább odaillően nyersen francia. A Grace Jones szám pedig egyszerűen nem tud kibújni a hallójáratainkból: "Strange, I've seen that face before…"
Vagy csak elfogult lennék?
