2012. április 15. 23:51 - Nagypál Szabolcs

Egy tárgyalótermi dráma 12 ’jó és igaz’ emberről. Egy rendkívül alacsony költségvetésű alkotás, amelyre a pénzt maga ROSE és LUMET dobta össze. Azért lehet olyan magasan az IMDB listáján, mert senkit nem ingerel annyira, hogy ellene szavazzon. William FRIEDKIN 1997-ben újra földolgozta, szintén remekül; sőt orosz változata is van, Nyikita MIHALKOV rendezésében. Reginald ROSE tévéjátékán alapul, amelyet a saját múltbéli esküdtszéki tapasztalatai alap-ján alkotott. Sidney LUMET legelső rendezése. A 8. esküdt (Henry FONDA, az ember, akit mindenki az édesapjának szeretne) építész, ala-posan fölépíti a meggyőzés ívét; egy udvariassági kérdés lassanként személyes keresztes hadjá-rattá válik. Nagyon alaposan jellemzett szereplők (noha a nevüket nem ismerjük meg, csupán kettőjükét a végén). A film nem a gyilkossággal kezdődik, és nem is a tárgyalással, az elítélendőt (vádlottat) csak egyetlen futó pillanatra látjuk, visszatekintések sincsenek. Lassanként klausztrofóbia és bezártsági érzés lesz úrrá rajtunk: egyre szűkítő lencsék használata nyomán a szobát egyre szűkebbnek látjuk, és harmad-harmad beosztásban szemmagasság fölötti, szerinti és alatti kamera; az év legmelegebb napja, mindenki izzad, és egyre dühösebb Az igazságszolgáltatási rendszer jogi szempontból; a bíró s az ügyvéd is hibázott, de az esküdtek hozzáállása sem kielégítő (pontosan az ellenkezője egy tisztességes eljárásnak); nagy hatással volt az esküdtszékek működésére (mindenki FONDA akar lenni); a világ tehát veszélyesebb hely lett e filmtől. Az ártatlanság vélelme, a jog a tisztességes eljáráshoz, valamint a megalapozott kétely a kulcsszavak. A jogi bírálók szerint pont ezt nem szabad tennie egyetlen esküdtszéknek sem: áldozatul esnek egy jól fölépített, manipulatív érvelésnek, és elkezdenek spekulálni. A társadalmi igazságosság: az esküdtek a legkülönbözőbb családokból, társadalmi osztá-lyokból, vagyoni helyzetből, képzettségből s szakmákból jönnek (az amerikai társadalom mikro-kozmosza, szociológiai kísérlet; de csak férfiak), sokféle politikai elképzeléssel; e különbségek mind-mind viszályok forrásaivá válnak; amit természetesnek és adottnak vesz az egyik, az teljesen vállalhatatlan a másik számára; senki sem csak jó vagy rossz (kivéve természetesen maga FONDA); összedobják a szakmai tudásukat, és szépen kiegészítik egymást. „Azok az emberek” elleni kifakadás: idegengyűlölet (bevándorló, Puerto Rico), a szegények megvetése, rejtett általános előítéletek. A tudomány működése: a nyilvánvalót eleinte csak egy magányos gondolkodó meri meg-kérdőjelezni; paradigmaváltás; nyitott gondolkodásmód kell, semleges és tárgyilagos ítéletalkotás (semmi sem bizonyítható, minden csak megcáfolható). Egy kicsivel több gondolkodással a késznek elfogadott bizonyítékok összedőlnek; ha a logikára és az ésszerűségre építünk. A világ így működik, ilyen az emberi léthelyzet: a közösség és a párbeszéd: az igazság szemrevételezése többféle szempontból; nincs olyan, aki eldönt helyettünk valamit, közösen kell egyetértésre jutnunk, egyenlő felekként. Az emberi természetre kapunk rátekintést: mindenki fölfedez magában valamit, és ezáltal önvizsgálatra is kényszerül. Egy Agatha CHRISTIE-hez méltó összegző nagyjelenet az egész film. A tét egy fiatalember élete; és soha nem derül ki, hogy ártatlan volt-e.