A második világháború utáni japán filmművészet legkiemelkedőbb rendezője Akira Kuroszava. Művészetének korai korszakában már megfogalmazódott a személyiség sokoldalúságának vizsgálata, illetve az igazság relatív mivolta. A Vihar kapujában talán a legklasszikusabb példa arra, hogy egy "közönséges" gyilkosságot hogyan lehet négy teljesen különböző optikával szemlélni, ábrázolni. Kuroszava munkássága szorosan kötődik a középkori japán történelemhez. Ennek kiemelkedő példái a Shakespeare-adaptációk (Véres trón, Ran - Káosz), illetve a Hét szamuráj. A hetvenes években új alkotói korszak kezdődik: ekkor születik a Derszu Uzala. Eme film sokban hasonlítható a kora amerikai filmművészetből Flaherty Nanouk-jára, valamint a Jack London-féle világra.
Derszu Uzala a természetben és a természettel élő ember tökéletes példája. Egész életét a vadonban töltötte, míg találkozott egy szovjet katonával. Őszinte és mély barátság bontakozik ki kettejük között; az "ősi" ember bölcsessége és a civilizált ember műveltsége egyaránt megmérettetikk. Egy nap azonban Derszu Uzala elhagyja szeretett közegét és a városba megy...
A nagyvilágban helyét nem találó, a rousseau-i kiszolgáltatott ember, illetve a civilizált önrombolás áldozatainak csodálatos balladája Kuroszava klasszikusa.
2005. december 13. 16:03 - Peter
Ajanlom mindenkinek ezt a nagyszeru filmet, aki kepes arra, hogy magamogott hagyja a jelen vilag rohanaskenyszeret es embertelenseget, megallva es kinyilva erre a bo ket orara.
A termeszet szepsege es gyakran kegyetlen oszintesege, es a termeszet emberenek, a Vadasznak, Derszu Uzalanak nagy talalkozasa a civilizalt, csinalt vilaggal, a baratsaggal, az evek mulasaval es az enyeszettel.
Szep lelket megragado, orokzold mondanivaloju film.
P
2010. február 22. 22:10 - takat
Rendkívüli alkotás, ajánlom mindenkinek!
Aki kíváncsi arra, milyen lehetett egy olyan korban élni, amikor az embernek friss vizű patakok adtak inni, érintetlen vadonban élhetett, és nem kellett mindenhová perc pontossággal odaérnie...a Természetbe vetett ősi hit és meggyőződés erősebb volt minden újkeletű vallásnál, és az ember egyenrangú volt a többi állatfajjal, nem úgy mint most, amikor a férgek szintjére süllyedtünk..ajánlom azoknak, akik szívesebben éltek volna 10.000. évvel ezelőtt a Földön!
