Az Négyszáz csapás 1959-es bemutatója François Truffaut-t hihetetlenül népszerűvé tette. Az újhullám „teremtő” filmjének sikere azonban addig nem tapasztalat elvárásokat is magával vont, mind a közönség, mind pedig a szakma szempontjából. Truffaut következő mozija tökéletes zöld utat kapott, a rendező pedig teljesen szabad kezet. Egy amerikai író, David Goodis krimijét választotta kiindulópontnak, tipikus francia környezetbe helyezve át a tengerentúli cselekményt.
Charles Aznavour alakítja a főhőst, akit egy lepattant lebuj zongoristájaként ismerjük meg. Félénk kisember, gátlásos, és nehezen találja meg a hangot a nőkkel szemben. Titokzatos múltja elől bujkál. A megszokott hétköznapokból menekülő bátyja hirtelen berobbanása rázza fel, aki valami helyi piti gengszterbandával került összetűzésbe. Zongoristánk is alaposan belekeveredik az ügybe, ráadásul épp akkor, amikor végre kibontakozni látszik egy bimbózó kapcsolat a szép pincérnővel, Lénával. Így aztán a lány is veszélybe kerül…
Truffaut szabadon, jókedvűen kísérletezik, a műfajok sajátosan összekeverednek ebben a szórakoztató moziban, egyaránt vígjáték, krimi, romantikus film, dráma és melodráma.
2006. február 19. 00:33 - Nagypál Szabolcs
A film David Goodis regényéből készült.
A mulatságos melodrámában Charlie Kohlerbe, egy bárzongoristába, a lebuj pincérnője beleszeret.
Charlie a testvérei révén ezután belekeveredik egy bűnténybe, amikor fivére, a csirkefogó Chico, a bárba menekül két gengszter, Momo és Ernest elől.
Kiderül, hogy Charlie valódi neve Edouard Saroyan, és igazából egy hajdani virtuóz, aki felesége öngyilkossága után abbahagyta a játékot.
Hősünknek most egyszerre kell megbirkóznia Chicóval, Momóval, Fidóval (öccsével, aki vele él), és Lenával.
A bonyodalmaknak nem látja a végét, mert ha tudná, amilyen félénk, nyilván az egészet el sem kezdené.
