odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG 14h-



Benjamin Button különös élete
The Curious Case of Benjamin Button
ODEON ÉRTÉKELÉSE 6
LÁTOGATÓK ÉRTÉKELÉSE 7.8

Küldd el emailben!
 
Javítsd az adatbázist!
Írj Te is ajánlót!
Pontozd a filmet!
 
eredeti cím:  The Curious Case of Benjamin Button
év:  2008
nemzet:  amerikai (USA)
hossz:  166 perc
kép:  színes
kiadó/forgalmazó:  FHE
dialógus:  szinkronizált
műfaj:  irodalmi adaptáció
romantikus
dráma
STÁBLISTA DVD-INFO
Rendező
David Fincher
Szereplő
Brad Pitt
Cate Blanchett
Tilda Swinton
Jason Flemyng
Mahershala Ali
Julia Ormond
Faune A. Chambers
Elias Koteas
Donna Duplantier
Jacob Tolano
Earl Maddox
Ed Metzger
David Jensen
Taraji P. Henson
Elle Fanning
Jared Harris
Richmond Arquette
Operatőr
Claudio Miranda
Zeneszerző
Alexandre Desplat
Író (Eredeti mű szerzője)
F. Scott Fitzgerald
Író (Forgatókönyvíró)
Eric Roth
Robin Swicord
Hang:
5.1
Szinkron:
angol (english), magyar, cseh
Feliratozás:
angol (english), magyar, cseh, román
Képarány:
2.40:1
Extra:
audiokommentár
Hamarosan Oscar, ezért sorra születnek a filmek, s csak reménykedünk, hogy a tavalyi erős felhozatal után ismét maradandó darabokra fogunk emlékezni, ne adj’ Isten még díjazzák is őket. Fincher is beállt a sorba, a kultikus darabok után a giccset és a romantikát vetíti ki elénk egy képeslapszerű történetben – a főhős öregen születik és gyerekként hal meg. Ez az a filmötlet, ami nem tud megbukni, csak jól kell előadni. A jól értesültek szerint ebbe azonban már Spielberg és Altman bicskája is beletörött. Ezzel David is tisztában volt, épp ezért Eric Roth-ot kérte, hogy fogja a kezét és segítsen gatyába rázni a történetet, amely a Forrest Gump legkönnyesebb mondatait indigóval másolja át, és kísértetetesen emlékeztet annak főbb motívumaira.
A címben foglalt főhős a Bádogdob és a Szinuhe lapjairól ugrott elénk és ad egy fura keresztmetszetet a magukat megtalálni képtelen csodabogarak fajtájából: a természet vicce, Benjamin (Brad Pitt) öregek otthonában nevelkedik lenn, délen a múlt század elején (a küszöbön találják ráncos csecsszopóként), s lassacskán visszafiatalodik, hogy végül (feltehetőleg) pólyában szólítsa őt magához a Teremtő. Egyedül Daisy (Cate Blanchett), a gyönyörű kislány hajlandó a bizalmába fogadni a hétéves aggastyánt, sokszor játszanak együtt. Ennél a pontnál járhat körbe a papírzsebkendő-hordó ember a moziban, mert még a legegyszerűbb néző is sejti, hogy ők ketten még összejönnek, de ez még soká lesz – kb 70 perc elteltével. Ahogy telik-múlik az idő, Benjamin haja dúsabb lesz, izmai is szálkásodni kezdenek, s már nincs miért néznie a haldokló társbérlőket és színesbőrű édesanyját. Ahogy saját lábára képes állni, úgy dönt, nekilát a nagyvilágnak. Csodák várnak rá: matrózként szolgál, míg szívszerelme egészen a világhírű balerina címig viszi; apját is megtalálja, sőt, még Tilda Swinton ágyába is sikerül belebújnia. A játékidő pereg, hősünk pedig csak sodródik az árral, s ezen passzív hozzáállást a narrált cselekmény csak tovább nyújtja. Pontosan ezért a néző egyszer csak azon kapja magát, hogy inkább már csak az előrevetített szép halál tartja benne egyedül a lelket, mintsem a hátralévő szép, klasszicizált képek. És itt ismét egy fontos problémáról kell szólni: a film az elmúlást hivatott ezüsttálcán mutogatni, szemtelen módon eldugja a pozitív kicsengéseket: a haldokló Daisy foglalja keretbe a történetet, a mellékalakok pedig könnyes szemmel várják (és kapják is) a halált Benjamin körül. Így a szépen befényelt képek mögött egy erősen barátnő-kompatibilis mozgókép húzódik meg, ami e lehetetlen emberi hozzáállás miatt (úgyis meghalunk, nem?) egy mézzel és cukorral leöntött zombifilmmé avanzsál a maga 166 perce alatt. Talán a tengerentúli fiatalságmánia, a minden áron való megfelelés és az öregedéstől való krónikus félelem – ami az ottani befogadó közönség sajátja – közös többszöröse öltött testet, és nyomhatta ennyire magasra a film értékét. A műfaját meghatározni emiatt is nehéz, talán „kísérleti-Oscar-film” lenne a jó megnevezés, amely úgy akar szakítani az unalomig járatott panelekkel, hogy darabjaira töri őket és azokból épít fel egy teljesen új valamit. Nem tagadhatjuk le Fincher zsenijét, hisz a Benjamin Button különös története nevű gyurmajáték 13 jelölést mondhat magáénak, ami azt jelzi, hogy valami mégis működik. Ám ha ezt az öregedés dolgot kihúzzuk belőle, nem tudom, miről is szólhatna valójában.
Három nagy tanulságot szűrhetünk le: Vannak emberek, akik kiváló maszkokat készítenek. Vannak emberek, akik viselik azokat. És vannak emberek, akik ennek ellenére nem kapnak érte Oscar-szobrot.

Sinatora
Olvasói hozzászólások

Impresszum  |  Kapcsolat  |  Médiaajánlat


RÉSZLETES KERESÉS
cím: eredeti cím:
év:  - 
moziban:
kritika szerzője:
értékelés: -
téka szűrés:
média szűrés:
dialógus nyelve:
nemzet:
DVD
hang:
DVD felirat:
rendező:
szereplők:



író:
műfaj: és és
Rendezési szempont:
Eredmények/
oldal:
 
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Sráckor
Whiplash
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink