odeon.hu    odeonlloyd.com    puskinteka.blogspot.com
FŐOLDALHÍREKMEGJELENÉSKATALÓGUSBOLTFÓRUM
Eseménynapló Megkérdeztük TV ajánló Trailer MOZITUDOR Lapozó Box-office Link Képregény
UNDERG 14h-
CORVIN 14h-


HÍREK
A kalózok vittek mindent az észak-amerikai mozikban
Cannes - A svéd Ruben Östlund The Square című alkotása kapta az Arany Pálmát
Artmozik Éjszakája május 12-én, pénteken
Meghalt Usztics Mátyás színész, rendező
Cannes - Újabb filmekkel bővült a verseny, Polanski új filmjét versenyen kívül mutatják be
JÁTSZ/MAN
Catwoman
A HONLAP IZÉJE
A honlap romkom-mestere
MEGKÉRDEZTÜK
\"Elég valószínűtlennek tűnt, hogy Hollywood megvenné valamelyik történetemet!\"
MOLY
Kizökkent idő
A honlap izéje  
A honlap gonzója
2006. június 19. | 13:06

Október végén jelenik meg újból magyarul Hunter S. Thompson 1971-ben írt könyve, a Félelem és reszketés Las Vegasban, a Cartaphilus Kiadó gondozásában, ráadásul teljesen új fordításban. a hazai filmrajongók pedig idén decemberben találkozhatnak ismét a szerzővel, december 1-én kerül ugyanis mozikba a Thompson önéletrajzi ihletettségű regénye alapján írt Rumnapló adaptációja, melyben ezúttal is Johnny Depp alakítja a főszerepet. Ennek alkalmából tekintsük át az író pályájának első szakaszát!


Ugyan a Félelem és reszketés Las Vegasban 1993-ban már megjelent Magyarországon, a Cartaphilus Kiadó az idén elérkezettnek látta az időt, hogy új fordításban tárja az olvasók egy újabb generációja elé az amerikai irodalom egyik legkülönösebb és legkultikusabb darabját.
Mint minden rendes, valamirevaló írónak, a gonzó-újságírás „feltalálójának”, Hunter S. Thompsonnak is már maga az élete is regénybe illő. (ami itt most csak a Félelem és reszketés… megjelenéséig taglalunk, munkásságáról és további kalandjairól a most megjelenő könyv biográfiájában olvashatnak.)

Hunter Stockton Thompson 1937-ben született a Kentucky állambeli Louisville-ben. 14 éves volt, amikor édesapja meghalt, őt és két testvérét onnantól egyedül nevelte édesanyjuk.
   A fiatal Hunter kiváló baseball-játékos volt, de a gimnáziumi csapatba mégsem jelentkezett; elfogadta viszont a tagságot az iskola Athenaeum Irodalmi Egyesületébe, ami nagy megtiszteltetésnek számított. Az egyesület tagjaként az Athenaeum évkönyvének szerkesztésében segédkezett, míg egy rendőrségi ügy miatt ki nem csapták. Rablásban való bűnrészességgel vádolták, miután egy autóban ült a rablóval. Két hónap börtönt kapott, de harminc nap múlva kiengedték, Hunter pedig szabadulása után egy héttel jelentkezett a légierőhöz, ami főleg annak fényében tűnt meglepő húzásnak, hogy Thompsonról idejekorán kiderült: heves ellenérzéssel viseltetett mindenféle autoritással szemben.
   A texasi alapkiképzés után Illinois-ba kérte át magát, ahol elektronikát tanult. Pilóta szeretett volna lenni, de kérvényét elutasították. Ezek után Floridába helyeztette át magát, ahol az informatikai osztályon dolgozott, illetve a bázis sportlapját szerkesztette, mindaddig, amíg "érdemei elismerése mellett"  1958-ban le nem szerelték, mondván: "... bár tehetséges, a szabályokat képtelen betartani, lázadozó és felsőbbrendú magatartásával pedig gyakran megfertőzi katonatársait".
   A katonai szolgálatból kikerülve Pennsylvaniában dolgozott egy sportújságnak, majd New Yorkba költözött, ahol egyetemi keretek közt tanulta a kreatív írást.
   Ekkoriban merült el a beat generáció íróinak munkásságában és kultúrájában, később pedig személyesen is megismerkedett és össze is barátkozott Allen Ginsberggel és William S. Borroughs-zal.
   Rövid ideig dolgozott a Time-nak mindenesként, de 1959-ben fegyelemsértésért innen is kirúgták. Mint ahogy a következő munkahelyéről is, mert nem a rendeltetésének megfelelően használt egy csokiautomatát (magyarul szétrúgta). 
   1960-ban Puerto Rico fővárosába, San Juanba költözött, ahol az El Sportivónak dolgozott a lap megszűnéséig, majd a The New York Herald Tribune-nek írt szabadúszóként, aztán hazatért, és a 40-es út mentén átstoppolt Amerikán. Kaliforniában kötött ki, ahol biztonsági őrként és gondnokként dolgozott a Big Sur-i termálfürdőnél, mindaddig, míg a város művészi és bohém köreiről írt cikke miatt ki nem rúgták innen is.
   Ekkoriban két regényt is megírt: a Prince Jellyfisht és a Rumnaplót (amit csak 1998-ban adtak ki végül), majd ’62-től egy évet Dél-Amerikában töltött, ahonnan a National Observernek írt. ’63-ban megnősült, ’64-ben fia született (Juan Fitzgerald Thompson). Cikket írt az Observernek, amelyben Hemingway öngyilkosságának okait igyekezett feltárni, de összeveszett a főszerkesztővel,  miután az nem hozta le Tom Wolfe esszékötetéről írt kritikáját. Ismét továbbállt:  aztán San Franciscóba költözött, ahol alámerült a város drog- és hippikultúrájába.
   Thompson '65-ben megbízást kapott, hogy írjon könyvet a hírhedt motoros bandáról, a Hell’s Angelsről. Egy évet töltött el az öntörvényű és törvényen kívüli bandával, akik végül azzal vádolták meg, hogy csak nyerészkedik rajtuk, részesedést követeltek maguknak a könyv bevételeiből, majd egy bulin, heves vitát követően összeverték az írót.
   A pokol angyalairól szóló, 1966-ban megjelent könyvet a kritikusok az egekig magasztalták. A sikernek köszönhetően Thompson egy sor neves magazinnál kezdhetett el publikálni.
   1968-ban Thompson is csatlakozott a vietnami háború ellen tiltakozókhoz, akik megtagadták az adófizetést, a '68-as elnökválasztást, közvetlen közelről nézte végig a tüntetők és a rendőrök  összecsapásait, ekkor merült fel benne az ötlet, hogy könyvet ír Joint Chiefs (Vezérkari főnökség) címmel az amerikai álom haláláról. Ez a könyv végül soha nem készült el, viszont a könyv alapötletéből született meg a Félelem és reszketés Las Vegasban.
   Közjáték Thompson életében, hogy  Colorado államban letelepedve ’70-ben elindult a Pitkin megyei seriffválasztáson. A programjában a többi között meghirdette, hogy a városban dekriminalizálják a drogokat, s hogy szedjék fel az aszfaltot, a helyét vessék be fűvel, valamint, hogy bontsák le az összes olyan magas házat, amelyektől nem látni a hegyeket.  
   Ekkor ismerkedett meg a Rolling Stone magazin alapítójával, Jann Wennerrel. Egy hatos karton sörrel a kezében sétált be a szerkesztőségbe, ahol előadta, hogy nemsokára megválasztják Aspen seriffjének, és erről mindenképpen szeretne cikket írni. De végül nem nyert, nem ő lett a seriff. De létrejött egy termékeny kapcsolat közte és a Rolling Stone magazin között.
   Első gonzó-cikkét Thompson 1970-ben írta a Kentucky-i derbiről; az egyes szám első személyben előadott, erősen szubjektív, gyakran a tényektől elrugaszkodott stílust a kényszer szülte: a sürgető leadási határidő.
   Legismertebb műve, a Félelem és reszketés Las Vegasban egy Rolling Stone-nak írt cikke kapcsán született. A magazin felkérte őt, hogy tárja fel a mexikói-amerikai televíziós újságíró, Rubén Salazar halálának körülményeit, akit könnygázbombával lőttek fejbe közvetlen közelről Los Angeles-i rendőrök. A sztori megírásában informátorként segédkezett egy szintén mexikói-amerikai aktivista és ügyvéd, Oscar Zeta Acosta, akivel Thompson a zűrös Los Angelesből Las Vegasba utazott, hogy ott megbeszélhessék a történteket, valamint, hogy Thompson megírhassa a beszámolóját a híres Mint 400-as sivatagi autóversenyről.
    Már a cikk első változata is olyan hossszú lett, hogy a megrendelő (Sports Illustrated) visszadobta, a Rolling Stone főszerkesztőjének viszont tetszett, és kérte Thompsont, hogy fejezze be  a sztorit, ő megjelenteti. A végeredmény maga lett az amerikai rémálom: a sivatagi városban – és súlyos alkohol- és drogpszichózisban – eltöltött (nagyon) hosszú hétvégéről készült beszámoló annyira szórakoztató, hogy az már rémes, és annyira rémes, hogy az már szórakoztató. A Félelem és reszketés Las Vegasban több szempontból is csúcsteljesítmény: ha igaz, hogy ez a két vadember végigcsinálta ott ezt a narkós ámokfutást (és túlélte), akkor azért, ha pedig nem, akkor pedig azért, mert ilyen kifejezően, megrázóan és elborzasztóan (és egyben, ahogy mondtam, szórakoztatóan) visszaadni azt, hogy mi minden történhet meg az emberrel, ha indokolatlan mennyiségben vesz magához kábítószert, mindenképpen zseniális teljesítmény. (Ennek az egészségügyi hátrányait most hagyjuk.) A két őrült drogos szétcsúszásának leírása mellett a könyv egyben elnagyolt kordokumentum, zsigerből jövő társadalomkritika és verbálzsonglőr szatíra is, amely olvasmányos, de nem könnyű olvasmány. És könyvben is pontosan annyira „látványos” és képszerű ez az óriásira nőtt újságcikk, mint amennyire látványos filmet csinált belőle Terry Gilliam.
Jó mozizást kívánunk a könyvhöz.

Pritz Péter

Hunter S. Thompson: Félelem és reszketés Las Vegasban
Fordította: Pritz Péter
244 oldal, 2490 Ft
Cartaphilus Könyvkiadó
(A fenti írás eredeti megjelenési helye: Alexandra Könyvjelző Magazin, VII. évfolyam, 9. szám.  2011. szeptember 54-55. oldal)



További ajánlatunk
A honlap romkom-mestere
2012. június 27. | 16:06

Június 26-án, kedd este New Yorkban elhunyt Nora Ephron. Ebben az írásban a három Oscar-díjra jelölt író-forgatókönyvíró-rendezőre emlékezünk, aki valószínűleg közel sem él annyira...
A honlap gonzója
2011. október 27. | 14:10

Október végén jelenik meg újból magyarul Hunter S. Thompson 1971-ben írt könyve, a Félelem és reszketés Las Vegasban, a Cartaphilus Kiadó gondozásában, ráadásul teljesen új fordításban. a hazai...
A honlap tévésorozata
2006. augusztus 29. | 21:08

Múlt héten került mozikba az egykor a tévésorozat felett is bábáskodó Michael Mann filmje, a Miami Vice. Ennek apropójából rövid pillantást vetünk a 80-as évek egyik legmeghatározóbb televíziós...
A honlap képregényhőse
2006. július 7. | 13:07

 A héten került a magyar mozikba Bryan Singer rendezése, a Superman visszatér, melyben több mint 20 év után ismét láthatjuk a világ első számú képregényhősét. ennek apropójából tekintjük át most...
A HONLAP KAMÉLEONJA
2006. június 19. | 13:06

Az elmúlt hetekben került a mozikba Steve Martin újrázása Clouseau felügyelő bőrében és ugyancsak ezekben a napokban dobták piacra DVD-n a hírhedett gyémánt legelső eltűnésének történetét. Minden...
  archívum
A titokzatos szerető


Pompeji


A plebejus herceg


Műkincsvadászok


Maisie tudja




SZAVAZÁS
A legjobb film Oscarjára jelölt, és a magyar mozikban bemutatott hét film közül melyiknek adtad volna a díjat?
Amerikai mesterlövész
3%
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
28%
A Grand Budapest Hotel
14%
Kódjátszma
16%
A mindenség elmélete
5%
Sráckor
10%
Whiplash
24%
ARCHÍVUM


Kiemelt támogatónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram

Partnereink